Kezdőlap / Technológiák / Zöld autó / Elektromos autó / Most már tényleg jön a vízgőzt kipufogó autó
Tudj meg többet: Elektromos autó

Most már tényleg jön a vízgőzt kipufogó autó

A hamar lemerülő akkuk helyett mini erőművek látnák el energiával a mai villanyautókat, ha a gyártók régi ígéreteiket betartva megkezdték volna az üzemanyagcellák sorozatgyártását, de nem így történt. Csak késik a technológia, vagy nem is lesz belőle semmi? Netán az olajlobbi közbelépett?

Egyre több gyártó kínálatában tűnnek fel, rangos díjakat söpörnek be, és adókedvezményt vagy dugódíj-mentességet kapnak az elektromos autók, egyelőre mégis mikroszkopikus arányt érnek el az összeladásokban. Elterjedésük akadálya magas áruk mellett főleg a hatótávolság és a nehézkes töltés, ami egy csomó problémát felvet. Mi van, ha nem tudom kilométerre előre megtervezni az utamat, és lemerül az akku? Menjek fűtés és világítás nélkül a télben? Vagy 60-nal az autópályán? Várjak inkább órákat a töltőpontnál?

Minden autó magának állítja elő az áramot

Nem új keletű kérdések ezek, ezért az akkumulátorok fejlesztése mellett egy másik csapásirányon is elindultak a gyártók két évtizeddel ezelőtt. Üzemanyagcella a varázslat neve, ami egy kémiai reakció segítségével képes az autók fedélzetén áramot termelni, ezt aztán egy villanymotorral a szokásos módon fel lehet használni hajtásra. Két dologra van szükség hozzá: hidrogénre és oxigénre, igaz, tartályban magunkkal cipelni csak az előbbit kell. Károsanyag-kibocsátás gyakorlatilag nincs, az oxidáció végterméke némi hő, a kipufogót pedig (már ha van ilyen) egyedül vízgőz hagyja el.

Amerikában és Japánban már 2002 körül megkezdődtek a közúti kísérletek, és nagyon bíztatóak voltak a Honda FCX-ek és Toyota FHCV-k első eredményei. A mini erőművek teljesen zajtalanul és megbízhatóan működnek, lényegesen jobb hatásfokkal, mint a belső égésű motorok. Mára odáig fejlődött a technológia, hogy az üzemanyagcellás autók zöme 400-600 kilométeres hatótávolságra képes, és bármelyik hidrogénkúton három perc alatt megtankolható. E tulajdonsággal közelebb állnak a benzines vagy dízel társaikhoz, mint az órákig töltődő akkumulátoros elektromosokhoz.

Akad azonban hátrányuk is: a tartályokat nem lehet csak úgy feltölteni, kúthálózat kell hozzájuk. Azt viszont drága kiépíteni, ráadásul a hidrogén csak cseppfolyósan, -253 Celius fokra hűtve, 700 bar nyomáson tankolható. Előnye, hogy elvileg bárhol előállítható, de a világtermelés 96 százaléka még fosszilis tüzelőanyagból (földgázból, kőolajból, néha szénből) származik, csak a maradék 4 százalék jön létre elektrolízissel. Szélerőmű és biomassza segítségével persze a hidrogén is lehet részben megújuló energiaforrás, de akkor is ott a tároláshoz katalizátorként használt platina véges hozzáférhetősége.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Elektromos hintó állt forgalomba Bécsben

Különleges járművet, egy elektromos fiákert állított forgalomba a bécsi energiaszolgáltató, a Wien Energie.