Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Módosult az energiahatékonysági törvény

Módosult az energiahatékonysági törvény

Megjelent a Magyar Közlönyben az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása. A törvény több, aprónak tűnő, mégis lényeges ponton változott, a MEHI bemutatja a legfontosabbakat.

A módosítások egy része feltehetőleg arra a felszólító levélre reagál, amellyel az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az érintett uniós irányelv nem megfelelő végrehajtása miatt. Az egyik legfontosabb módosítás az adatok közzétételére, a nyilvánosság biztosítására vonatkozik. Ennek keretében a kormánynak minden évben közzé kell tennie – többek között – azon központi kormányzati épületek listáját, amelyek nem hozzák az energiahatékonysági minimumot, és amelyek 3%-át alapterületük alapján évente felújítanak; valamint azokat a végfelhasználási energiamegtakarítási adatokat, amelyeket az egyes szakpolitikai intézkedések révén értek el – és amelyek a 2020 végére vállalt167 PJ halmozott végsőenergia-megtakarításhoz járulnak hozzá:

(A Kormány) „a tárgyév január 1-ei állapot szerint összeállítja és közzéteszi minden év február 28-ig a 8. §-ban meghatározott épületek listáját, amelyek az energiahatékonyságra vonatkozó nemzeti minimumkövetelményeknek nem felelnek meg, biztosítja, hogy a listában meghatározott épületek alapterületének 3%-át az energiahatékonysági minimumkövetelményeknek megfelelően a tárgyévben felújítsák, továbbá kijelöli a központi kormányzat energiahatékonysági felújítási kötelezettség alá eső épületeinek nyilvántartását vezető minisztert; nyilvántartja és közzéteszi a végfelhasználási energiamegtakarítás összesítéséhez szükséges, az egyes szakpolitikai intézkedések révén elért energiamegtakarítási adatokat;”

Egy másik jelentős módosítás a fogyasztók tájékoztatását, szemléletformálását célozza:

(A Kormány) „kidolgozza a fogyasztók energia- és környezettudatos szemléletének formálására és fejlesztésére irányuló cselekvési tervet; gondoskodik a fenntartható fejlődéssel és az energiatudatossággal kapcsolatos ismeretek oktatásáról, illetve a médián keresztüli terjesztéséről; továbbá létrehozza a lakosság széles körét elérő energetikai tanácsadó rendszert, ennek részeként működteti a Nemzeti Energetikusi Hálózatot.”

„Az energiahatékonysági tájékoztató honlapon aktuális és részletes tájékoztatást kell nyújtani a hőtermelő berendezések (kazánok) cseréjére, ideértve a hőtermelő berendezések hatékonyságának és a megfelelő méretének kiválasztására, valamint a fűtési rendszer korszerűsítésére vonatkozó információkról.”

Az említett Nemzeti Energetikusi Hálózat fejlesztése céljából egészült ki a törvény az alábbi pontokkal, amely a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt bízza meg, hogy gondoskodjon a NEH szakmai fejlődéséről:

“A Hivatal a) gondoskodik a Nemzeti Energetikusi Hálózatnál szakmai tanácsadást végző természetes személyek szakmai képzéséről; b) a Nemzeti Energetikusi Hálózat e törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szakmai jellegű útmutatót és iránymutatást dolgoz ki; c) a Nemzeti Energetikusi Hálózat számára elérhető online felületet hoz létre a legjobb gyakorlatok, szakmai útmutatók, iránymutatások megosztása céljából; d) a c) pont szerinti online felületen közzétett információval támogatja a Nemzeti Energetikus Hálózat ellenőrzési tevékenységét.”

Ezeken kívül több ponton is módosult az energetikai szakreferensekre, valamint a nagyvállalati auditokra vonatkozó szabályozás, érdemes az új rendelkezést alaposan átböngészni.

Forrás: Magyar Közlöny 2018/200. (34876-34885 oldal)

Ajánlott tartalom

Szeptemberben egymilliárdos pályázat jön naperőművekre

Várhatóan szeptemberben írják ki a megújuló energiaforrásból előállított villamosenergia-átvételi támogatási rendszerrel (METÁR) kapcsolatos pilot-tendert - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfőn az MTI-vel.