A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. befejezte a vizsgálódást a szombaton Budapesten és környékén terjengő szag ügyében, és kizárták, hogy annak köze lenne a csatornahálózathoz, közölte Bátori Marianna, a cég kommunikációs vezetője.

Mitől bűzlött a főváros?

A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. befejezte a vizsgálódást a szombaton Budapesten és környékén terjengő szag ügyében, és kizárták, hogy annak köze lenne a csatornahálózathoz, közölte Bátori Marianna, a cég kommunikációs vezetője.

 Feltételezik, hogy trágyaszagról lehetett szó, amit a kedvezőtlen széljárás hozhatott be a lakott területre. A csatornázási művekhez rengeteg bejelentés érkezett szombaton a büdös miatt a főváros különböző pontjairól, sőt még a csatornázatlan területekről és az agglomerációból is. Szombat éjjel a cég ügyeletese az Index érdklődésére azt valószínűsítette, hogy az időjárás, az eső hiánya az ok, emiatt pang az ürülék a csatornákban. „Mi úgy kaptuk a bejelentést, hogy ez csatornaszag, de kiderült, hogy nem az volt” – mondta csütörtökön Bátori. Szagok általában három dolog miatt képződhetnek a csatornákban, magyarázta. Az egyik lehetséges magyarázat a nyári kánikula, amikor tartósan nincs csapadék, és hőség van. Ilyen feltételek közt könnyebben képződhetnek szagok, de a csatornázási művek tesz ez ellen a hálózat tisztításával, tehát még ilyenkor sem jellemző, hogy szagok legyenek. Szombat előtt azonban nem volt tartós, csapadékmentes kánikula, tehát ezt a verziót kizárták.

 
A második lehetséges ok a dugulás, ha valahol műszaki hiba keletkezik vagy építési törmelék kerül a csatornába. Ezek lokális hibák, a kommunikációs vezető szerint elképzelhetetlen, hogy egyszerre negyven ponton forduljon elő ilyen. A bejelentések után egyébként minden egyes helyszínre kimentek, áttisztították és fertőtlenítették a csatornát, pedig egyik bejelentett helyszínen sem észleltek műszaki hibát, tette hozzá. A harmadik eset az, amikor hirtelen változik a légnyomás, és fellép az úgynevezett kéményhatás. A csatornahálózatot nem lehet légmentesen lezárni robbanásveszély miatt, folyamatosan szellőzik, de a légnyomásváltozás a csatornából hirtelen kitolhatja a szagokat. A kéményeffektus viszont általában hidegebb időben szokott előfordulni, ráadásul a csatornázási művek azóta megnézte a meteorológiai szolgálat mérési adatait, és nem volt hirtelen légnyomásváltozás.

 
A szombati jelenségben az is különös volt, hogy a szag az adott helyszínről mindig nagyon gyorsan elillant, mire kiértek a helyszínre, már nem volt érezhető. „Ez a gyors eltűnés sem jellemző a csatornákra” – jegyezte meg Bátori Marianna. Ráadásul érkeztek bejelentések csatornázatlan területekről, az agglomerációból, de például a Normafától is. A csatornázási művek kommunikációs vezetője azt mondta: nekik nem tisztük megállapítani, hogy mi is okozta a bűzt. Ha az nem a csatornából ered. Feltételezik, hogy valójában trágyaszagról volt szó (ezt mondják azok, akik meg tudják különböztetni a csatornaszagtól), és a kedvezőtlen széljárás hozta be a lakott területre.

Ajánlott tartalom

Karcsúsít a JYSK: évi több tonna alumíniumot és több mint 40 konténert spórolnak meg

Változás jön a JYSK bizonyos termékeinél: a dán vállalatnál a paplanokat ezentúl máshogyan csomagolják, ezzel annyit helyet spórolnak meg, hogy évente több mint 40 konténerrel kevesebbet használnak majd. A kerti székekről pedig eltűnik egy alumínium díszítő elem, amivel évente 22 tonnával csökken a felhasznált alumínium mennyisége.