Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Klímaváltozás / Milyen lesz 2100-ban hazánk időjárása?

Milyen lesz 2100-ban hazánk időjárása?

A klímaváltozás hazánkra gyakorolt hatásait kutatják magyar szakértők.

A RCMTéR projekt program részeként az Országos Meteorológiai Szolgálat és az ELTE Meteorológiai Tanszékének szakértői olyan modellszimulációkat készítenek, melyek az ország egyes területeire lebontva mutatják meg például a csapadék vagy a hőmérséklet várható alakulását a következő száz évben.

A világon jelenleg körülbelül 20 olyan meteorológiai modell létezik, mely az éghajlatváltozás globális hatásait vázolja. Ezek a különböző demográfiai és gazdasági folyamatok alapján számolt CO2-kibocsátási forgatókönyvek szerint mutatják, hogy mennyivel nőhet például az átlaghőmérséklet. A legoptimistább forgatókönyv szerint a fenntartható technológiák globálisan elterjednek, így a CO2-koncentráció 2100-ra mindössze másfélszerese lesz a 2000-es években mértnek.

A legpesszimistább forgatókönyv viszont gyorsuló gazdasági fejlődéssel és a karbonalapú technológiák „beragadásával” számol. Eszerint a CO2-kibocsátás a 2000-es szint több mint háromszorosára fog növekedni száz év alatt, jelentős lesz a globális felmelegedés és tengerszint emelkedése.

A globális folyamatok előrejelzésére lefuttatott szimulációk jellemzően 200–500 kilométeres rácsfelbontással dolgoznak, vagyis ilyen távolságra vannak egymástól azok a pontok, melyekre kiszámítják a változásokat. Ez a rácstávolság nem elegendő a helyi jellemzők vizsgálatára, erre regionális modelleket alkalmaznak, melyek egy kisebb területen végzik számításaikat. Az Európában használt regionális modellek 25–50 kilométeres felbontással dolgoznak. Hazánk területére ezek közül most kettőt fognak lefuttatni tíz kilométeres felbontással egy pesszimista, illetve egy optimistább kibocsátási forgatókönyv alapján.

– Az eddigi hazai modell­szimulációk kisebb felbontással készültek, és az emberi tevékenység hatását tekintve csupán egy „átlagos” forgatókönyv alapján. A most elkezdett számításokkal részletesebb eredményekkel fogunk rendelkezni arról, hogy a jelenlegi viszonyokhoz képest hogyan változik például a hőmérséklet vagy a csapadék mennyisége egyes területeken – mondta lapunknak Szépszó Gabriella, az RCMTéR projektvezetője.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Jégkorszaki tengeri moszatokat azonosítottak Skócia partjainál

A legutóbbi, nagyjából 16 ezer évvel ezelőtt bekövetkezett jégkorszak óta fennmaradt tengeri moszatokat fedeztek fel a kutatók Skócia, Írország és Franciaország partjainál.