Milyen engedélyek kellenek egy hőszivattyúhoz?

Napjainkban egyre inkább a megújuló energiák kerülnek előtérbe – a fosszilis energiahordozókkal szemben. Nem csupán a nagy ipari beruházáskor jellemző ez a tendencia, de a háztartásokban is.

Sokan szánják el magukat Magyarországon is, hogy otthonuk energiaszükségleteinek fedezésére felhasználják a természet adta lehetőségeket, a talaj, a víz vagy éppen a levegő hőjét. A hőszivattyúk telepítése ezért hazánkban is igen népszerű, írja az epitinfo.hu. Azt azonban csak kevesen tudják, mely típusú szivattyúhoz kell hatósági engedély, s hol lehet azokat beszerezni. Cikkünkben most ehhez adunk hasznos, gyakorlati tanácsokat olvasóinknak. A hőszivattyúknak – mint ismeretes – több fajtájuk van, s ettől függően egyes típusok telepítéséhez komolyabb engedélyeket is ne kell szereznünk, míg másoknál nincs szükség hatósági papírokra. A legegyszerűbb rendszer az úgynevezett levegős hőszivattyú. A legtöbbször ezen berendezésekhez egyáltalán nem szükséges hatósági engedély. Kivétel ez alól, amennyiben a rendszer kiépítése során az épület statikai szerkezete megváltozik, vagy az épület külső képe módosul.

Ilyen esetben a helyi önkormányzat építésügyi osztályánál kell lefolytatni az engedélyezési eljárást. Ami itt gondot okozhat még – különösen sűrűn lakott településen – az a túlzott zajterhelés, amely esetleg sértheti a szomszédjogokat.  Éppen ezért érdemes a gyártóknál érdeklődni, hogy minél csendesebb működésű szivattyút tudjunk beszerezni.
Főszabály szerint a talajkollektoros hőszivattyúk telepítéséhez, működtetéséhez sem kell hatósági engedély. Itt azonban figyelembe kell venni az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet) terepkialításra vonatkozó rendelkezését (OTÉK, 45. § (1) bek.), miszerint:

„Az építmények megvalósítása során a telek természetes terepfelületét és az értékes növényállományt megváltoztatni nem szabad, kivéve, ha az a rendeltetésszerű építmény-, illetve telekhasználat műszaki követelményeinek (megközelítés, csapadékvíz-elvezetés stb.) biztosítása érdekében szükséges. A telek természetes terepfelületét az építési helyen kívül tereprendezéssel megváltoztatni a helyi építési szabályzat előírása szerint lehet. Helyi szabályozás hiányában a terepszint a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest nem térhet el.” A terepszinttől történő 1 méternyi eltérés már enedélykötelessé teszi a szivattyú telepítését. A jogszabály szerint a telepítés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a mélyen futó vezetékek, növények gyökérzete ne sérüljön. Védett környezetben (pl.: műtárgy és környezte), köztulajdonú telken talajkollektoros hőszivattyú nem létesíthető.

Bonyolultabb engedélyezési eljárásra van szükség – minden esetben – a talajszondás és a talajvizes hőszivattyúknál. Mivel a szondákat fúrással juttatják el a talaj mélyebb rétegeibe, ehhez a művelethez kötelező beszerezni a területileg illetékes bányakapitányság engedélyét. (A bányakapitányságok illetékességi területét és felsorolását a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Kormány rendelet melléklete tartalmazza). Amennyiben a fúrás talajvizet tartalmazó réteget érint, az illetékes vízügyi hatóság engedélye is szükséges. Az egyes szakhatósági engedélyeket azonban a bányakapitányság szerzi be, ezek állásfoglalásai alapján adja ki vagy tagadja meg a végső engedélyt a szondás hőszivattyúra. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet alapján felszín közeli vizek hasznosítását – amennyiben az évi 500 köbmétert a kitermelt mennyiség nem haladja meg – az illetékes építésügyi hatóság engedélyéhez köti.

Hivatkozott jogszabályok:

253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK):

http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=30262.602767

267/2006. (XII. 20.) Kormány rendelet

http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=103639.604846

219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet

http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=85281.604691

Ajánlott tartalom

A napelemek megtermelik a Kstar energiatárolója egyszerűen eltárolja az energiát

A KSTAR az új energiaforrások és a teljesítményelektronika egyik vezető márkája. Ide tartoznak az adatközpontok számára kritikus infrastruktúrák elemei (UPS, akkumulátorok és precíziós klímaberendezések), a moduláris adatközpont-megoldások, valamint átfogó fotovillamos és energiatárolási megoldások.

Nincs hozzászólás

  1. Szerencse,hogy nem tiltják a természet energiájának felhasználását!
    Bármikor,amikor kísérletet teszünk a “rendszerről”való leszakadásra,az valahogy mindig megnehezíti törekvésünket:a cikkben már 3-4hivatalt említenek,és bevett gyakorlat,hogy hivatalonként további három helyre küldenek csupán azért,hogy
    (egy-két szentpityuért cserébe)ilyen bólogatós,meg igenlő hivatalos papírlapokkal k****szabályosak legyünk!
    Azon se lepődjünk meg,ha ezen papírok megléte után,hiányzik a tárcánkból egy féléves rezsiköltségünk!Lényeg a Föld védelme,meg a megújuló energia!Fizessük meg,kérem,mert ingyé’ nem adnak semmit!
    Tehát megvan minden iratunk.Idegsejtünk is maradt valamennyi.Időnkből csak annyi fogyott,hogy már elavult a technológia,amit alkalmazni szerettünk volna!

    Az egyik legrosszabb esetet vázoltam fel,ami elveheti az ember kedvét az ilyenfajta törekvéstől!Ennek ellenére azt javaslom,hogy Ne sajnáljuk az energiánkat,időnket.Vonjunk be minél több embert terveinkbe!Itt is igaz a “ludak létszámfölénye a disznóval szemben”!
    Nem mi függünk a rendszertől,hanem pont fordítva!Ideje lenne ezt tudatos döntéseinkkel,cselekedeteinkkel a tudtára adni:Nem minden,és mindenki pénzforrás!

  2. Kedves előttem szóló !
    Figyelmébe ajánlom , hogy az “e” korban a hardverek , szoftverek három-négy évente elavulnak . Nem hiszem , hogy ingyen bárki is frissítené . Aztán még ott van a karbantartás költsége . Tényleg minden csak a pénzről szól . Országunknak is el kellene érni egy gazdasági fejlettségi színvonalat , hogy a korszerű módszerek széles tömegeknek is megfizethetők legyenek ( mint például a németeknél ) . Talán ötven év múlva . Addig nálunk mindez csak vásári mutatvány a módosabb keveseknek !