Kezdőlap / Technológiák / Épületek / Miért éri meg napelemes tetőcserepet telepíteni?
Tudj meg többet: Napenergia

Miért éri meg napelemes tetőcserepet telepíteni?

Optimális besugárzású tetőfelületek szinte teljes beboríthatóak napelemes tetőcseréppel.

Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy ha legtöbb esetben ferde tetőre kerülnek a napelemek, akkor azok közvetlenül miért nem a cserepekbe vannak integrálva? Ennek a problémának a megoldásával világszerte több cég is foglalkozik, sőt mi több, a technológia éllovasai hazánkban is képviseltetik magukat. Mivel a szolárcserepek jelenleg is fejlesztési stádiumban vannak, így várhatóan ugyanazt az utat járják majd be, mint a hagyományos napelemek, vagyis az elterjedést és tömeggyártást megelőzően exkluzív terméknek fognak számítani.

LE FOGJA-E VÁLTANI A NAPELEMES TETŐCSERÉP A NAPELEMEKET?

A válasz nem egyszerű. A közeljövőben minden bizonnyal a hagyományos napelemek fogják még uralni a piacot, hisz már több évtizedes kiforrott technológiával rendelkeznek. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy ezek a panelek is folyamatos fejlesztésen mennek keresztül annak érdekében, hogy minél hatékonyabban és minél több energiát legyenek képesek előállítani. A két technológia között már több hasonlóság és különbséget jelentő specifikáció is ismert. A napelemes tetőcserepek elhelyezésére a napelemekhez hasonlóan a déli, a keleti és nyugati tetőfelületek és a 35-45 fokos dőlésszög a legoptimálisabb. A szolárcserepek átlagos teljesítménye körülbelül 15 Wp, ami mérettől függően 1 négyzetméterre vonatkoztatva nagyjából 160-170 W teljesítményt jelent. Ez az érték szinte megegyezik a hagyományos napelemek egységre vetített teljesítményével.

A napelempanelekkel szemben a napelemes tetőcserép egyik nagy előnye az lehet, hogy az optimális besugárzású tetőfelületeken szinte teljes borítottságot tudnak biztosítani, hisz a napelemek méretei és felszerelési korlátai adottak. A szolárcserepek esetében a tetőfelület széleitől (orom, falszegély, tetőgerinc, eresz) és a tetőfelépítményektől (kémény, tetőablak stb.) két cserépnyi távolságot el kell hagyni. Mindkét típus esetében a tetőnek és magának az épületnek megfelelő állapotúnak kell lennie a rendszer befogadására. Míg a ferde tetős megoldásoknál a napelemek rögzítésére széles paletta áll rendelkezésre tetőkampókból és tetőrögzítőkből, hogy bármilyen fajta fedésnél lehetővé váljon a telepítés, addig a szolárcserepeknél a tetőszerkezet lécezését szükséges a cserép formavilágához igazítani. Ez utóbbi esetben jelentős átalakítással és többletköltséggel járhat egy már használatban lévő, fedéssel rendelkező épület fotovoltaikus fejlesztése.

A napelemes tetőcserepek egyik további hátránya, hogy részleges tetőborítottság esetén nem minden cseréptípussal állnak kompatibilitásban. Vagyis csak olyan tetőburkolatba integrálhatók könnyedén, amelyek hasonló formavilágot képviselnek. Egyszerűbb tehát a szolár cserepekhez igazítani a tető hagyományos cserepeit, mint fordítva, ill. legcélszerűbb az épülő házra eleve szolár cserepes héjalást tervezni. A napelemes tetőcserepek ugyanakkor sosem fognak megfelelő alternatívát jelenteni a lapos tetővel rendelkező épületeknél. Itt továbbra is szükség lesz tartószerkezetek kialakítására, melyekre a hagyományos napelemek rögzítése a legoptimálisabb. A szolárcserepek jóval kisebb elemeket képviselnek a napelempanelekhez képest, így azok sorba bekötése is vélhetően több időt vesz majd igénybe. A hagyományos napelemek mellett szól az is, hogy adott esetben azok áthelyezése, másik tetőre költöztetése sokkal egyszerűbb művelet, míg a napelemes cserepek esetében egy teljes tetőfedés-cseréről lehet szó. A fent leírtak alapján kijelenthető, hogy a napelemes tetőcserepek a közeljövőben vélhetően még nem szorítják ki a hagyományos napelempaneleket a piacról.

 

0 Ft-os villanyszámla, egyszerűen. Kérjen itt ajánlatot napelemes rendszerre. 15 percen belül részletes, személyre szabott árajánlatot kap. (x)

Ajánlott tartalom

Teljes körű épületszigeteléssel akár 50%-kal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását!

Az új nemzeti energia- és klímastratégia kialakításának középpontjában, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia- és klímapolitikai prioritásait, az energiafogyasztás további csökkentése áll.