Miért csípik a kormány szemét a szélerőművek?

A kormányzat nem támogatja új szélerőművek megépítését Magyarországon – ez derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Narancsnak adott válaszából.

Utánajártunk, miért csípik a kormány szemét a szélerőművek, miközben más országokban a napenergiával egyetemben óriási összegeket fordítanak a megújuló energiaforrások kiépítésére.

„Egyelőre nem látjuk pontosan, hogy a gyakorlatban milyen valós változásokkal jár majd a javasolt módosítás” – mondta a Piac & Profitnak Fülöp Orsolya az Energiaklub szakmai igazgatója annak kapcsán, hogy Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter módosító indítvány nyújtott be a villamosenergia-törvényhez. Eszerint a Parlament felhatalmazná az MKEH-t, hogy megállapítsa, mennyi szélerőmű építésére adhatnak ki engedélyt. A törvényjavaslat kimondja, hogy szélerőmű világörökségi és természetvédelmi területen nem építhető. Más területeken a kormány akkor engedélyezhet – nem háztartási – szélerőműveket, ha az nem veszélyezteti a villamosenergia-rendszer teljesítményét, egyensúlyát. A törvényjavaslat indoklása utal arra is, hogy a szélerőművek létesítésénél figyelmemmel kell lenni táji értékekre, területekre.

„Magától értetődik, hogy természetvédelmi területeken ne épülhessenek erőművek – de nem csak szél-, hanem egyéb erőművek sem, sőt lehetőleg hipermarketek se. Vagyis nem látjuk indokoltnak kifejezetten csak a szélerőművek vonatkozásában kihangsúlyozni ezt a szempontot” – hangsúlyozta kérdésünkre Fülöp Orsolya, aki szerint a Vértesi Erőmű éppúgy tájidegen, mint egy szélerőmű vagy akár egy villanypózna. Ezt alátámasztja az is, – mint azt a Piac & Profit is megírta, – hogy a kormányzatot különösebben nem zavarta, hogy egy külszíni fejtésű lignitbánya gondolatával kacérkodjon az egyetlen természeti világörökségi listán szereplő tájértékünk, az Aggteleki-karszt közvetlen közelében. Ráadásul, miközben a biomassza, geotermikus és napenergia beruházások beindultak az Európai Unió által nyújtott támogatásoknak köszönhetően, nincs magyarázat arra, hogy miért éppen a szélerőművek „csípik” ennyire a kormány szemét – ha csak azért nem, mert erre a célra nincsenek külön uniós pénzek. (Az Európai Unió éppen a szélerőművek anyagi támogatásának visszavágására készül.)

Nem, nem, és nem!

Márpedig ezzel kapcsolatban elég egyértelműen fogalmazott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a Magyar Narancs legutóbbi számában, ahol egyértelműen kijelentették, hogy “nem tartják indokoltnak” új szélerőművek létesítését. Bár világszerte szaporodnak a szélerőművek, Magyarországon 2006 óta nem adtak ki újabb engedélyeket, és az NFM szerint ez így is marad a következő évtizedekben. Ez az irányváltás már csak azért is érthetetlen, mert a kormány által is elfogadott Megújuló Energia cselekvési terv a jelenlegi 330 megawattos kapacitást 2020-ig 750 megawattra emelné.

Fülöp Orsolya szerint tény, a szélerőművekkel termelt villamos energia termelése nehezebben tervezhető, szabályozható, mint egy gáz vagy akár biomassza erőműé. „A szélnek nem lehet azt mondani, hogy éppen akkor fújjon, amikor szükségünk lenne a villamos áramra” – mondta. A magyar villamosenergia rendszert irányító MAVIR-nak kell kezelnie a termelés egyenetlenségéből fakadó feszültségeket. Viszont ennek a kihívásnak, főként, ha tovább növeljük a szélenergia részarányát a magyar energiamixben, csak fejlesztésekkel lehet megfelelni. A jövő egyértelműen a megújuló energiaforrások további feljövetelét hozza, ha erre nem készül fel a magyar villamos energia irányítási rendszer, akkor komoly bajok elé nézünk” – mondta.

A teljes cikk itt olvasható.

Kövessen minket FACEBOOKON is!

Ajánlott tartalom

Kevesebb üzemanyagot használtunk az elmúlt hónapokban Magyarországon

Az idei első negyedévben szinte ugyanannyi motorbenzin és 3,1 százalékkal kevesebb gázolaj fogyott Magyarországon, mint tavaly az első három hónapban, az üzemanyagfogyasztás így átlagosan 1,9 százalékkal csökkent - tette közzé honlapján a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) szerdán. A prémium üzemanyagok keresletének emelkedése akadályozta meg a fogyasztás nagyobb visszaesését.