Egy év telt el a kolontári-ajkai vörösiszap-katasztrófa és mintegy tíz év a nagybányai cianidos szennyezés óta. A Greenpeace annak jár utána, mi történt ez alatt annak érdekében, hogy megelőzzünk a hasonló katasztrófákat. A Greenpeace levélben fordult a hatóságokhoz.

Mi változott Kolontár óta?

Egy év telt el a kolontári-ajkai vörösiszap-katasztrófa és mintegy tíz év a nagybányai cianidos szennyezés óta. A Greenpeace annak jár utána, mi történt ez alatt annak érdekében, hogy megelőzzünk a hasonló katasztrófákat. A Greenpeace levélben fordult a hatóságokhoz.

Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse elmondta: „Az ipari katasztrófák elkerülése érdekében jóval nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a megelőzésre a jövőben. Ebben kulcsszerepe van az engedélyező hatóságoknak, a Környezetvédelmi Felügyelőségeknek.” A Greenpeace szeptember elején levélben érdeklődött a Környezetvédelmi Felügyelőségeknél [1], hogy területükön milyen veszélyes ipari üzemeket tartanak számon, és milyen módszerrel döntik el, hogy mennyire veszélyes egy ipari üzem. Nemsokára letelik a 30 napos válaszolási határidő. A Greenpeace nyilvánosságra fogja hozni a Környezetvédelmi Felügyelőségek válaszait.

 
A kolontári katasztrófa egyik fő tanulsága, hogy fontos naprakészen tartani a katasztrófavédelmi forgatókönyveket. A MAL Zrt. katasztrófavédelmi terve csak háború és földrengés okozta gátszakadással számolt, és a kiömlő anyag mennyiségét is jelentősen alábecsülték [2]. A Greenpeace a levelében arra is rákérdezett, hogy Kolontár tanulságai alapján hogyan módosították a veszélyes ipari üzemek a vészhelyzetre vonatkozó forgatókönyveit. Az iszapkatasztrófát vizsgáló parlamenti bizottsági ülésen elhangzottak szerint a tavalyi szerencsétlenséget az okozta, hogy a lúg néhány évtized alatt kimosta a talajt a kolontári tározók alól. A Greenpeace információt kért a hatóságoktól arról is, hogy miként vizsgálják az ipari tározók gátjainak stabilitását, és hogy hol vezették be a legkorszerűbb műholdas gátstabilitás-vizsgáló rendszereket, melyek megelőzhették volna a kolontári katasztrófát.
Tömöri hozzátette: „Mindenkinek az érdeke, hogy elkerüljük a vörösiszap-katasztrófához hasonló ipari baleseteket. Az állampolgárok elsődlegesen azt várják a kormányzattól, hogy megelőzze az ipari katasztrófákat. Olyan ez, mintha egy nyitott csapból méreg dőlne a túlcsorduló medencébe és dönthetnénk, hogy takarító-felszerelésre költünk, vagy elzárjuk a toxikus szennyezőanyagot zúdító csapot.”

Ajánlott tartalom

Karcsúsít a JYSK: évi több tonna alumíniumot és több mint 40 konténert spórolnak meg

Változás jön a JYSK bizonyos termékeinél: a dán vállalatnál a paplanokat ezentúl máshogyan csomagolják, ezzel annyit helyet spórolnak meg, hogy évente több mint 40 konténerrel kevesebbet használnak majd. A kerti székekről pedig eltűnik egy alumínium díszítő elem, amivel évente 22 tonnával csökken a felhasznált alumínium mennyisége.