Mi történik a sarki jégtakarókkal?

Az utóbbi években, évtizedben rengetegszer hallhattuk arról, hogy folyamatosan csökken a jégtakaró a pólusokon, és ez globális katasztrófához vezethet.

Adódik a kérdés, hogy ez minket Európa közepén, távol a sarkvidékektől miként is érint, és miért lehetnénk éppen ezért mi is felelősek? A kérdésekre a részletes választ alábbi cikkből tudjuk meg, mely segít abban is, hogy iránymutatást adjon a felelős, tudatos viselkedésben.

MIT OKOZ A JÉGOLVADÁS?

Lassan már generációk nőnek fel úgy Magyarországon is, hogy a karácsonyi ünnepeket nehezen azonosítják a szállingózó hóval, vagy a tájat fedő hótakaróval. Pedig ez évszázadokon át jellemző jelenség volt hazánkban. Napjainkban mégis inkább a nem megszokott időjárási körülmények, a szélsőségek a jellemzők. Mindezért pedig nem más, mint a globális klímaváltozás tehető felelőssé. Az évszakok és a rájuk jellemző időjárási sajátosságok mára már teljesen eltolódtak, vagy éppen fokozottabban jelennek meg. Ez pedig nem csak hazánkban, hanem az egész bolygón általános jelenséggé vált.

A globális klímaváltozás egyik okozója, hogy a Föld átlaghőmérséklete az utóbbi évszázadban 1 fokkal megemelkedett, és megállíthatatlannak tűnik a további emelkedés. Ugyanezt támasztja alá, hogy az elmúlt 100 év 5 legmelegebb éve a 2015-2019-es időszak volt. Évről-évre megdől a rekord, ami katasztrófához vezet.

Ennek a folyamatos felmelegedésnek az egyik hatása, hogy a sarki jégtakaró folyamatosan csökken. Egy Grönlandon végzett mérés alapján az utóbbi 30 évben 7-szer gyorsabban olvadt a jég a szigeten, mint korábban. Mindez azt jelenti, hogy Grönland 3800 milliárd tonnányi jégborítással fogyatkozott meg 1992 óta, ami 1,06 cm-rel járult hozzá a globális tengerszint emelkedéséhez.

Tudnunk kell, hogy a szigeten csak a 2. legnagyobb szárazföldi jégtakaróval rendelkezik, az Antarktiszi mennyiség ezt többszörösen meghaladja, és hasonló folyamatok zajlanak le Grönlandhoz hasonlóan. Az utóbbi években hatalmas, több milliárd tonnás (magyarországi megyényi területű) jégtáblák szakadtak le a legdélibb kontinensről és olvadtak el a tengerekben. Ez szintén hozzájárul a tengerszint rohamos emelkedéséhez.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) egy 2013-ban tett előrejelzése szerint 2100-ban a tengerszint globálisan 60 cm-rel is megemelkedhet a jégolvadás hatására, ezáltal pedig 360 millió főnyi sziget- és part mentén lakó ember kényszerülne elhagynia lakhelyét. Ezáltal az a kijelentés is helytálló, hogy „a globális tengerszint minden egy centiméternyi emelkedésével világszerte újabb 6 millió ember válik fenyegetetté a part menti áradások miatt”.

MIT TEHETÜNK A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS ELLEN?

A globális felmelegedésért a legtöbben felelősek vagyunk, ezért mindannyiunknak tennünk kell azért, hogy egy fenntartható világot alakítsunk ki! Korábbi cikkünkben már szót ejtettünk arról, hogy miként tudjuk háztartásunk ökológiai lábnyomát csökkenteni. Nevesítettük, hogy megfelelő hulladékgazdálkodással, ivóvizeink védelmével, a racionalizált közlekedéssel és újragondolt energiagazdálkodással igen sokat tehetünk a klímaváltozás ellen.

Ezek közül a területek közül is kiemelkedik az energia, annak előállítása és hatékony felhasználása. Az egyik legjobb eszköz a tiszta, károsanyag-kibocsátás mentes energia előállítására a fotovoltaikus rendszerek telepítése. A szolár szerkezetek segítségével előállítható az a kellő, megújuló, zöld energia, amely nem szennyezi a légkört, és ezáltal nem erősít rá az utóbbi években tapasztalt felmelegedésre. Tehát egy napelemes rendszerrel nem csak energiaigényünket tudjuk kielégíteni, hanem hozzájárulunk a globális felmelegedés megállításához is.

Ajánlott tartalom

Stílus és funkció – Antikolt térkövek a kerttervezésben

A kertek tervezése során a növények telepítésén van a legfőbb hangsúly, de a térkövek jól átgondolt alkalmazása is számtalan lehetőséget nyújthat. Olyan lehetőségeket rejtenek, amelyekkel megújíthatjuk kerti élettereink megjelenését, és egységes stílusban, új funkciókkal bővíthetjük a környezetet.