Korunk egyik szimbóluma, hogy az emberek, áruk és szolgáltatások manapság szabadon áramolhatnak a világban. Ezzel nincs is baj, elvégre ez már a XXI. század, de ezekhez hatalmas mennyiségű energiát kell mozgósítani, amihez a fosszilis energiaforrások kínálata egyre szűkül.

Mi lesz veled Afrika?

Korunk egyik szimbóluma, hogy az emberek, áruk és szolgáltatások manapság szabadon áramolhatnak a világban. Ezzel nincs is baj, elvégre ez már a XXI. század, de ezekhez hatalmas mennyiségű energiát kell mozgósítani, amihez a fosszilis energiaforrások kínálata egyre szűkül.

A növényi alapanyagú üzemanyag a 80-as években „robbant be”, és sokan úgy vélik, ezekkel képesek lehetnek kiváltani a benzin-, és gázolaj felhasználást. Ennek köszönhetően a biomassza növekvő energetikai kiaknázása egyre népszerűbbé, és politikailag támogatottá vált. A Föld Barátai (Friends of the Earth) szervezet szerint ehhez a legtöbb földterületet Afrikában kell átalakítani, ami akár törzsek közötti, akár külföldi munkások és őslakosok közti háborúhoz is vezethet. Egy 2010. szeptemberi felmérés szerint, Afrikában mintegy 5 millió hektárra rúg azon területek nagysága, melyeket a külföldi vállalatok, főleg az európai piacra szánt bioüzemanyag-termelés céljából megszereztek.

 
Nem titok, hogy a fekete földrészen gyenge a helyi közösségi földtulajdon jogi védelme, így egyszerű lesz a későbbi termőföldek felvásárlása. Ennek köszönhetően az erdőket és a természetes élelmiszer növényeket kipusztíthatják, hogy a helyükre olyanokat telepíthessenek, amelyek alkalmasak bioüzemanyag előállítására. Az így kialakuló élelmiszerhiány és az ezzel járó éhínség viszont társadalmi konfliktusokhoz is vezethet, aminek beláthatatlanok a következményei. Egyes afrikai országokban ugyan gyakoriak a külföldi vállalatok területszerzései elleni tüntetések, de az elmúlt évszázadok tapasztalatai mutatják, mindig a pénz győzött.

Ajánlott tartalom

Rekordszámú autót adott el a Volvo Cars az első negyedévben

A kínai többségi tulajdonú Volvo Cars a közös és társult vállalkozásokat nem számítva 6,8 milliárd svéd korona (230,86 milliárd forint) működési bevételre tett szert az idei első negyedévben, ami 8 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest - derül ki a cég honlapjára szerdán feltöltött adatokból.