Kezdőlap / Témakörök / Bioenergia / Metánná alakítható a felesleges zöld áram
Tudj meg többet: Bioenergia

Metánná alakítható a felesleges zöld áram

A biogáz üzemek működtetése válhat gazdaságosabbá az SZTE biológusai által kifejlesztett eljárásnak köszönhetően.

A „Power to biomethane”módszerrel a kutatók a biogáz üzemek biomassza-maradékában élő bacilusokat ingyen katalizátorként hasznosítják, ezáltal a mikrobák a „zöld áramot” metánná átalakító erőművekké léphetnek elő. Az olcsón kivitelezhető és üzemeltethető eljárás lehetővé teszi a megújuló energiatermelés növelését olyan technológiákkal is, amelyek kiszámíthatatlanul hullámozva állítanak elő elektromos energiát.

A szél- és a napenergia átalakításával nyert „zöld áram” időben kiszámíthatatlanul keletkezik. Ezért minél több megújuló, „zöld áramot” termelünk, annál több „felesleges” áram kering a vezetékekben. Az áramtermelés és felhasználás egyensúlyának a felbomlása veszteségekhez vezet. A kiegyenlítés érdekében külföldön tározó erőműveket építenek, ami jó megoldás, de drága.

A Németországban kigondolt „power to gas” megoldás szerint a „felesleges” árammal vizet kell bontani. A vízbontásból származó hidrogénnel a globális klímaváltozásért leginkább felelős széndioxidot metánná lehet redukálni. Az így előállított, de megújuló metán semmiben sem különbözik a földgáztól. Így a „zöld áramból” származó energiát a kisebb veszteséggel működő földgáz hálózatban el lehet szállítani a felhasználókhoz. A szellemes ötlet olcsó és hatékony kivitelezésére a Szegedi Tudományegyetem biológusai dolgoztak ki javaslatot: a biogáz üzemeket ruházzák fel új funkcióval.

– A biogáz termelése biomasszából egyenletes, de a technológia alkalmazása ma még nehézkesebb, mint a hullámzó teljesítményű szélerőművek vagy napelemek telepítése és üzemeltetése – magyarázta Kovács Kornél, az SZTE biológus professzora. – A biogáz erőművekben mikrobák milliárdjai dolgoznak a biomassza lebontásán, ami végül zömmel biogázzá, azaz metán és széndioxid keverékévé alakul. A több száz különféle mikrobából összeverbuválódó közösségek működését megismerve jöttünk rá: a biogáz- termelő folyamat végén az erőműből kikerülő fermentációs maradékban megtalálhatóak azok a mikrobák is, amelyek a folyamat utolsó lépéseként éppen a hidrogén és széndioxid metánná alakításának reakcióját végzik el. Ezek a mikrobák nagyon ősi csoportjához tartoznak, meglehetősen kényesek és egyedül könnyen elpusztulnak. De közösségben, a többi „baci” segítségével jól megélnek. A metánkészítést erőltetés nélkül maguktól elvégzik és ebben a többiek nem zavarják őket.

Tehát a biogázt termelő erőművek fermentációs maradéka a „power to gas” folyamatot megvalósító, ingyen katalizátorként hasznosítható azt megelőzően, hogy trágyaként a szántóföldre kerül. A művelet elvégzésére – kis átalakítással – a fermentációs maradéktárolók alkalmasak.

– Az általunk javasolt fermentációs eljárással kiegészítve 90 százalék feletti hatékonysággal termeli a biológiai rendszer a metánt, ezért „power to biomethane”-nek neveztük el – közölte Kovács Kornél. A professzor irányítása mellett Szuhaj Márk, Bagi Zoltán és Ács Norbert végezte el a kísérleteket. Megoldásuk azzal az előnnyel jár, hogy a biogáz üzemek eddig különösebb értéket nem termelő tároló berendezései és a folyamatosan és költségmentesen újratermelődő mikrobák energia átalakító funkciót kapnak, „zöld áram” hasznosító erőművekké léphetnek elő. Az új tevékenység a biogáz üzem gazdaságosabb működését jelenti. – Az olcsón kivitelezhető és üzemeltethető eljárás lehetővé teszi a megújuló energiatermelés növelését olyan technológiákkal is, amelyek kiszámíthatatlanul hullámozva állítanak elő elektromos energiát. Nem kell tározó erőműveket építeni. Így hazánkban okafogyottá válik, hogy a hatóság az elektromos elosztó hálózat rugalmatlanságára hivatkozva akadályozza a szélerőmű telepítést. Ráadásul a napenergiára alapozó fotovoltaikus erőműveknek sem kell sziget üzemmódban működve azonnal felhasználniuk az általuk előállított „zöld áramot”.

Tehát a szegedi kutatók a Biotechnology for Biofuels című szakmai folyóiratban megjelenő cikkünkben bizonyítják: a biometán termeléssel összekapcsolva zöld utat kaphatnak a zöld áram termelő technológiák.

Ajánlott tartalom

Napelemekre hatalmas támogatás érzik uniós pénzből

Napelemes rendszerek telepítésére érkezhet 30-40 százalékos vissza nem térítendő támogatás Európai Unós forrásból.