Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Passzívház irodaként
Tudj meg többet: Passzívház

Passzívház irodaként

Ha természetes, hogy egy autógyár vezetői nem a konkurens márka kocsijával furikáznak munkába, akkor mi csodálnivaló van azon, hogy egy hulladékhasznosító cég környezetbarát ügyfélszolgálati irodát épít? – kérdezi néhány okoskodó.

Helyben aztán kiderül: nem annyira egyértelmű a tamáskodók által készpénznek vett összefüggés. Jó öt évig tartott, mire az ötlet megszületésétől a kulcsátadásig jutottak Mosonmagyaróváron a szereplők, akik egy méretesebb bontási munka kapcsán ismerkedtek össze.

Dózeres kezdet
– Egy, még csak tervezőasztalon lévő hipermarket helyén álló nővérszállót és családi házakat kellet lebontanunk, viszonylag szoros határidőkkel 2006-ban: ekkor ismerkedtünk össze a tervezőcsapattal – eleveníti fel Nagy Lajos, a Szigetköz egy részén, a Hanság és a Rábaköz területén élő 170 ezer ember szemétszállítását és -feldolgozását végző Rekultív Kft. ügyvezetője a kezdeteket. A mosonmagyaróvári székhelyű cég és a szintén helyi mérnökök között óhatatlanul is környezetvédelmi kérdésekre terelődött a szó, de a passzív-, illetve az aktívház (azaz a rajta lévő napelemekkel megtermeltnél kevesebb energiát fogyasztó épület) ötletének hallatán Nagy Lajos először még visszahőkölt. – Hihetetlennek tartottam a dolgot, aztán évekig beszélgettünk különböző témákról, mire ráálltam a dologra. 2009-ben pályáztunk, egy évre rá nyertünk, most kész a mű – mondja ma, amikor a frissen elkészült nagyberuházást mutatja körbe. “Idegenvezetői” babérokra ugyan nem tör, rutinja azonban már kialakulni látszik: a tervezőkkel abban állapodtak meg, hogy a mosonmagyaróvári projekt “nyitott ház”, azaz bármikor hozhatnak érdeklődőket, hogy élőben mutassák meg nekik, mit tud ez a megoldás. – Az érkezők először mindig körbevizslatnak: hol a kémény. Aztán, amikor nem találnak egyet sem, bólogatnak: aha, passzívház – példálózik.

Pólóban a mínuszok közepette
– A költözés után elég gyorsan eloszlottak utolsó kételyeink is. Míg kint mínusz 15 fok volt, a geotermikus energiával fűtött és aktív légcserélő berendezéssel “lélegeztetett”, napelemekkel felszerelt épület óránként 700 wattnyi áramot fogyasztott. Vagyis annyit, mint egy közepes teljesítményű hajszárító. Eközben a munkatársak pólóban dolgozhattak, ami sokkal kényelmesebb, mint a pulóverben ücsörgés, a beépített légcserélő rendszernek köszönhetően pedig szellőztetni sem kellett, így is spórolva a már felmelegített levegővel – hoz praktikus példát az ügyvezető. Aki maga is beismeri, hogy először akkor lepődött meg, amikor meghallotta, hogy a passzívirodaház négyzetmétere 235 ezer forintból elkészül, azaz nagyságrendileg annyiból, mint egy hagyományos épületé. Másodszor, amikor a farkasordító hidegben az egyik tervező az áramfogyasztási adatokat látva azzal nyugtatta: a zimankós idő ellenére megy majd lejjebb is a fogyasztás, hiszen a hálózati energia-felhasználás fele úgyis arra megy, hogy felfűtsék és kiszárítsák az egykori parkoló helyén felhúzott épület frissen épített, ezáltal még nagy nedvességtartalmú falait. A cégvezetés összességében azzal számol, hogy az új passzívépületnél a télen felvett energiánál nagyobb tételt tudnak nyáron visszatölteni a hálózatba, azaz nettó áramtermelők lesznek. Így pedig a környezetvédelem iránti elhivatottság mellett ügyfeleik kiszolgálásában is ugorhatnak egy szintet. – Ha a hivatal olcsóbban működik, alacsonyabban tarthatjuk hulladékszállítási közszolgáltatási díjainkat – jegyzi meg.

Fontos apróságok
A felújított régi épületrészben egyébként papíripari hulladékkal is szigeteltek, ami látható is az egyik irodában. Egy félméteres szakaszon ugyanis nem festék, hanem üveglap borítja a falat. Pár másodpercnyi böngészés után már rá is bukkanunk az első betű- és szófoszlányokra benne. Az már csak hab a tortán, hogy a tetőre szerelt napkollektorokkal úgy tudnak vizet melegíteni és fürdővizet szolgáltatni a munkatársaknak, hogy ez a cégnek egy fillérbe sem kerül. – Jó eredmény ez egy kétezer literes tartálynál – magyarázza, hozzátéve, hogy a műszak végén húsz kukásautó legénysége érkezik be, ellen ellenére mindannyiuknak tudják biztosítani, hogy letusolhassanak. Hiszen ez itt a munkakultúra része.
Összességében tehát 117 millióból – ezen belül 46 milliós pályázati pénzből – felhúzták, berendezték az ügyfélszolgálat passzívházát, megújult és hatékony szigetelést kapott az öreg irodaház, 2500 négyzetméteren tehergépjárművek parkolására alkalmas területet betonoztak le, illetve a teljes telephelyet új betonkerítéssel vették körül, átalakították a jármű-szerelőműhelyt, amelyet meg is hosszabbítottak. – Így bekecs helyett pólóban dolgozhatnak a szerelők, akiknek nem kell kicentizniük a helyet a járművekkel. Az új kocsik ugyanis hosszabbak elődeiknél – jegyzi meg Nagy Lajos.

Az osztrák tulajdonos számára különbség, hogy míg odahaza egy ilyen fejlesztés költségeinek 65-70 százalékát elnyerheti, addig itt 40 százalék a plafon, számukra viszont ez a hányad is “már meglehetős biztonságot nyújt a megvalósításhoz”. Vérszemet ugyan nem kaptak – jelzi tényszerűen -, de ha újabb fejlesztési pályázatra bukkannak, nem ugranak el a lehetőség elől, hogy másik két, Csornán és Fertőszentmiklóson működő irodaházukat is alávessék energetikai átalakításnak. – Sokan kérdezték tőlünk az elmúlt két évtizedben: mennyire vesszük komolyan a szlogenünket, hogy a környezetvédelem önvédelem. Hát ennyire – húzza alá az ügyvezető, miközben a napos márciusi időben a mérőórára bök: a passzíviroda most épp nem felhasználó, hanem termelő az elektromos hálózatban. Amikor rákérdezünk, hogy az iparágban hány ilyen épületről tud, annyit mond: a régióban biztosan egyedül vannak a mosonmagyaróvári beruházással, de tudomása szerint a passzív irodának országszerte nincs párja.

Korábbi videónk egy passzív-hotelről:

[media id=110 width=600 height=400]

Ajánlott tartalom

Mennyire ütésállóak a napelemek?

Mi jelenti a legnagyobb veszélyt a napelemekre?