Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Klímaváltozás / Megtízszereződhet a pusztító atlanti-óceáni szélviharok száma ebben az évszázadban

Megtízszereződhet a pusztító atlanti-óceáni szélviharok száma ebben az évszázadban

A globális felmelegedés hatására megtízszereződhet az olyan pusztító atlanti-óceáni szélviharok száma ebben az évszázadban, mint amilyen az Egyesült Államok mexikói-öbölbeli partvidékét valósággal letaroló Katrina hurrikán volt – állapították meg kutatók.

Szakemberek már hosszú ideje tanulmányozzák az óceánok felszíni vízhőmérsékletében bekövetkezett változások és a trópusi ciklonok kialakulásának gyakorisága közötti összefüggést, a koppenhágai Niels Bohr Intézet munkatársai azonban kínai és amerikai kollégáikkal most először készítettek el olyan hosszú időszakot felölelő statisztikai modellt, amely a különböző vízfelszíni hőmérsékletek mellett figyelembe vette a levegő felmelegedését is. Vizsgálataik során abból indultak ki, hogy a hatalmas erejű szélviharok rendkívül érzékenyen reagálnak a hőmérsékleti változásokra. A Katrina hurrikán 2005 augusztusában zúdult az Egyesült Államok déli partvidékére: a természeti csapás több ezer ember életét követelte, és tombolása az Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) felmérése alapján legkevesebb 108 milliárd dolláros anyagi kárral járt.

A kutatócsapat elsősorban a hurrikánok legpusztítóbb elemének tartott viharhullámok felbukkanását és rombolását elemezte a hőmérsékleti változások tükrében egészen 1923-ig visszamenően. A felkorbácsolt óceánból keletkező, a normálisnál sokszorta magasabb viharhullámokat a forgószél hajtja a partok felé, és méretükből pontosabban lehet következtetni a ciklon erejére, mint a mag körül örvénylő szél sebességéből. Szakértők szerint a Katrina által 2005-ben okozott pusztítás jelentős részét a partokat elemi erővel ostorozó viharhullámok vitték végbe.

A különböző hatástényezőket egységes rendszerbe ötvöző modell alapján, amelyet az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben vázoltak fel, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ha a levegő átlaghőmérséklete 0,4 Celsius-fokkal emelkedik a század végéig, akkor a Katrina-erejű, szélsőséges hurrikánok száma megkétszereződik, ám gyakoriságuk a hőmérséklet-emelkedéssel arányosan növekedhet. Számításuk szerint ha a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokos lesz, akkor a hurrikánok hajtotta viharhullámok háromszor-négyszer gyakrabban ostromolhatják a partokat, mint az előző évszázadban, ha pedig a felmelegedés mértéke eléri a 2 fokot, akkor a rettenetes erejű szélviharok száma megtízszereződhet.

“Utóbbi azt jelenti, hogy minden második évben számítani lehet majd egy Katrinához hasonló hurrikán megjelenésére” – idézte a ScienceDaily nevű tudományos hírportál Aslak Grinstedet, a Niels Bohr Intézet kutatóját. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a felmelegedés hatására az óceánok és tengerek vízszintje emelkedni fog, ami csak fokozhatja a ciklonok – közelebbről a viharhullámok – pusztító hatását. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) által korábban ismertetett számítógépes adatok alapján a globális hőmérséklet 2-6 Celsius-fokkal növekedhet a 21. század végéig.

Ajánlott tartalom

Áder: Magyarország 2050-re elérheti a klímasemlegességet

Több feltétel teljesítésével Magyarország nem esélytelen a klímasemlegesség elérésére 2050-re - jelentette ki a köztársasági elnök az 57. Közgazdász-vándorgyűlés szombati záró plenáris ülésén, Nyíregyházán.