Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Környezetvédelem / Megölheti a megújuló energia az Amazonast
Tudj meg többet: Vízenergia
index

Megölheti a megújuló energia az Amazonast

Jelentős és visszafordíthatatlan károkat szenved el az Amazonas medencéje, ha folytatódik a nagyszabású duzzasztógát-építési program, írja az MTI.

Jelenleg 428 hidroelektromos gát építése van tervben, 140 pedig már elkészült vagy építik. Kutatók most arra hívják fel a figyelmet, hogy a gátak befolyásolják a teljes folyórendszer dinamikáját, különleges fajok ezreit sodorva ezzel veszélybe. Tanulmányukat a Nature tudományos lapban mutatták be. “A világ a legsokszínűbb vizes területét fogja így elveszíteni” – mondta Edgardo Latrubesse, az amerikai Austinban lévő Texasi Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője. Az Amazonas-medence több mint 6,1 millió négyzetkilométernyi területet foglal el. A folyó, mellékfolyói és a környező esőerdők a Föld frissvíz-készletének húsz százalékát adják, a régió a modern orvostudományban is használt értékes alapanyagok lelőhelye. Ez a bolygó legnagyobb és legösszetettebb folyórendszere. Ezért is vált a vízerőmű-építés fő területévé. A tanulmány azonban rávilágít arra, hogy az Amazonas vízi útjai mentén a megújuló energia nyeréséért tett erőfeszítések súlyos problémákhoz vezethetnek.

A nemzetközi kutatócsoport aggodalmát fejezte ki a folyó üledékrétege természetes mozgásának megzavarása miatt. Az üledék létfontosságú tápanyagokat rejt az Amazonas régiójának vadvilága számára, emellett befolyásolja a vízi utak kanyargását és áradását is. Latrubesse kiemelte: az üledék határozza meg, hogyan működik a folyó, hogyan mozog, hogyan alkot új földterületeket, hogyan frissíti az ökoszisztémát. A texasi kutató szerint az előzetes környezeti felméréseket minden egyes gát esetében izolálva végezték el, csak a közvetlen környezetre vonatkozó hatását vizsgálták. A szakértő szerint azonban szélesebb körű vizsgálatra van szükség.

Fajok ezrei halhatnak ki

A tudós és munkatársai elkészítették a gátak környezeti sebezhetőségi indexét (DEVI), amely a gátaknak az Amazonas-medence folyóira és azok ökoszisztémáira gyakorolt jelenlegi és lehetséges vizsgálja. Egy terület sebezhetőségét egy 0-tól 100-ig terjedő skálán helyezi el a gátak okozta változások alapján. A kutatók szerint a Madeira, a Maranon és az Ucayali nevű mellékfolyókat érinti leginkább a probléma, ezek kapták a legmagasabb DEVI-számot: a Madeira több mint 80, a Maranon 72, az Ucayali pedig 61 pontot kapott a skálán. Ezek a folyók rengeteg különleges fajnak adnak otthont, melyek veszélybe kerülnek, ha a területükön tervezett gátaknak akár csak töredéke is megvalósul. “Fajok ezreinek életére lehet hatással a gátprojekt, több akár ki is halhat” – figyelmeztet a veszélyre Latrubesse. A kutatók kiemelték: minden kár visszafordíthatatlan lehet, és minden kockázatot figyelembe kellene venni, mielőtt megkezdődik a gátak építése. Az Amazonas üledéke táplálja Dél-Amerika legnagyobb mangrove-erdejét, korábbi vizsgálatok pedig kimutatták, hogy az Amazonas-medencétől a Mexikói-öbölig az esőzés és a viharok rendszerét is befolyásolja. “A hatásdimenzió nemcsak regionális, hanem az egész féltekére vonatkozhat. Ha az összes tervezett gátat megépítik, összeadódó hatásaik olyan változásokat okozhatnak az Atlanti-óceánba tartó üledékben, ami károsítja a klímát” – mondta Latrubesse.

forrás: index.hu / mti

Ajánlott tartalom

Viharsorompó védi Hollandiát az emelkedő tenger ellen

Szeptember 0,57 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az előző 30 év szeptemberei átlagosan.