Megnő a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács szerepe

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) szerepe növekszik az új alaptörvény hatályba lépésével – hangsúlyozta Bartus Gábor, az NFFT titkára szerdán háttérbeszélgetésen, Budapesten.

Emlékeztetett arra, hogy a 2012. január elsején hatályba lépő új alkotmányban szerepel a jövő nemzedékek védelme és a fenntartható fejlődése gondolata, míg korábban csak az egészséges környezethez való jogot deklarálták. Bartus Gábor elmondta, hogy az NFFT dolgozik a fenntartható fejlődési stratégián, az ehhez kapcsolódó háttérkutatásokat a közeljövőben bemutatják a Magyar Tudományos Akadémián. A tanács a véglegesítés előtt társadalmi egyeztetésre bocsátja a dokumentumot. Náray-Szabó Gábor akadémikus, az NFFT társelnöke a háttérbeszélgetésen elmondta, hogy rendkívül fontos a fenntarthatóság négy alappillérének – a természeti, a humán, a társadalmi és a gazdasági tőkének – a megőrzése. A részletekről szólva Náray-Szabó Gábor elmondta, hogy a természeti tőkében a hazai fajok és növénytársulások 20-25 százaléka veszélyeztetett, a természetes növényzettel fedett területek aránya rendkívül csekély, 1990-2006 között a mesterséges felszínek területe 7 százalékkal növekedett, a fák mindössze 48 százaléka tünetmentes, a többi gyengén vagy erősen károsodott.

 
A humán tőkére jellemző, hogy 1981 óta folyamatosan fogy a népesség, a 40 évnél fiatalabb nem tanuló népesség 70 százalékának szövegértése nagyon gyenge, a magyar fiatalok 20-25 százaléka nem tanul meg olyan szinten olvasni és írni, amire később a munkájában szükség lenne – emelte ki az NFFT társelnöke, aki szerint a társadalmi tőke erősen meggyengült az utóbbi időben, sokan bizalmatlanok egymással szemben is, illetve gyengének tartják az emberek az intézményeket, és hiányzik a környezettudat a közgondolkodásban. A gazdasági tőkére jellemző, hogy a hazai befektetett tőke eltörpül a nemzetközihez képest, hatalmas az államadósság, és eddig tartós volt a költségvetési egyensúly hiánya – mondta az NFFT társelnöke. Bartus Gábor kiemelte: a tanács szeretné elérni, hogy a rövid távú döntésekben is érvényesüljenek a hosszú távú szempontok.

Ajánlott tartalom

Pécs európai küldetési címkét kapott a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért

A klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó uniós program keretében 23 város, köztük Pécs kapta meg az európai küldetési címkét a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért - közölte az Európai Bizottság csütörtökön.