Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Passzívház Nyílt Napot tartottak több Pest megyei településen, mely során bárki megnézhette a házakat és beszélgethetett a lakókkal.
Barátkozzon velünk a Facebookon is. Katt ide!
A passzívházak ránézésre ugyanolyanok, mint bármelyik másik ház, de kiemelkedő hőszigetelésük miatt nem igényelnek hagyományos fűtési rendszert. Egy ilyen ház fűtése körülbelül 30-50 ezer forintba kerül az egész téli szezonban. A Duna Híradóban bemutatott diósdi házban például 23 fok volt a hőmérsékelt, fűtés nélkül is. Az ott lakó család úgy számol, hogy december elejéig valószínűleg nem is kell majd fűteniük. Már tavaly is sokat spóroltak.Az épület fűtés-hűtése, melegvíz-ellátása hőszivattyús rendszerrel történik, a kertben egy horizontális talajkollektor biztosítja a hűtéshez, fűtéshez szükséges energiát – magyarázta Kardos Ferenc, a Kardos Labor Kft. cégvezetője. A talajkollektor a föld hőjéből állít elő energiát, többek között ezért is olcsóbb a fűtés. A passzívházak felépítése viszont 20-30 százalékkal többe kerül, mint egy hagyományos épületé. De volt olyanra is példa, hogy az építés költsége annyi volt, mint egy normál háznál. Benécs József, a Passzívház Kft. okleveles gépészmérnöke elmondta: az első minősített szadai passzív ház fajlagos költsége, 200 ezer forint/négyzetméter. Pedig a ház 2009-es építésénél készült felvételeken látszik, hogy napkollektor van rajta. A falak jóval vastagabbak az átlagosnál és 35 centiméteres a szigetelés is. Magyarországon egyelőre 40-50 passzívház van összesen, míg Németországban például már több mint hatezer.
Korábbi anyagunk egy bécsi passzív-hotelről:
[media id=110 width=600 height=400]
Sok csodálatos technikai technológiai újításról olvashatunk, de mielőtt megnyugodva hátradőlnénk (nem sokára minden rendbe jön), ne felejtsük el, hogy itt egy versenyről van szó: a természetrombolás környezet-szennyezés és a természetóvás, környezetóvás versenyéről van szó. Hiába kapcsol az utóbbi pl. X sebességről, 2X sebességre, ha a természetrombolás, környezet-szennyezés 2X sebességről 4X sebességre kapcsol. A kettő közötti olló nyílik. Talán a legfontosabb eleme e versenynek, a föld népesedésével összefüggésben, a fogyasztás növekedése. Miért kell 20-35 nm lakás/ főnél nagyobb lakás, ha ennyi is elég? Miért kell évi 2 cipőnél több, ha kettő is elég? És még lehetne folytatni, a néhány nap, hónap után eldobott dolgokról nem is beszélve. Nincs mese, a természetóvó, technikán kívül szembe kell nézni a spórolós racionális néha kissé kényelmetlen, „lemondással járó” fogyasztással is. És akkor mi legyen a fejlődéssel? Nemcsak anyagi fogyasztás fejlődés van, de fejlődhetne a közbiztonság, az igazságszolgáltatás (egy per ne három, de egy évig tartson) és még hosszasan lehetne folytatni. Az emberek közötti jelenleg aránytalan jövedelemi különbségek is szorosan összefüggnek a témával. A lényeg, hogy szükség van a technikai, technológiai váltásra de azért a spórolós racionális fogyasztás (egyben termelésstruktúra) témájának is mindig ott kell lenni spiccen.
A többi vakitfed google oldalak alatt.
Egyetértek, minél többet teszünk ezért annál jobb.
Nem tudom, a közű cégek támogatják az ilyen kezdeményezéseket?
Mostanában mintha próbálnának jobb fejek lenni.
Ez lehet rossz példa, de pl. az ELMŰ mostanában csinál ilyen hűségprogramot, hogy ha időben fizet az ember, kap kuponfüzetet 🙂
Persze, ez még nem váltja meg a világot, de talán első lépésnek nem rossz.
A talajvízből vonnak ki hőenergiát? A kb 12-13 C fokos vízből hőelvonással lesz 40-45 fok?Ez érdekes.
DeBandi:
Csupán a szemléletváltás ismételten ellenkezője annak amit kellene tenni igazából.
Az aki rendszeresen fizet azt kell támogatni vagy azt aki napról napra éli életét?? ez lenne a nagy kérdés szerintem…
gab100:
Jobb lenne ha ismeretlen szó olvasása után a tartalmát keresnénk és úgy próbálnánk megérteni, nem pedig kitalálni valamit amit mi magunk sem értünk.
http://www.alternativenergia.hu/wp-content/themes/alternativenergia/tudjmegtobbet.php?catid=14
Mint ahogy a cikk is megemlíti (és több forrás) azt, hogy mennyi az országban a passzívház állomány és mennyi nyugaton nem kis különbségre láthatunk számszerű példát. Azért van egy kis különbség, pedig ha az árat nézzük nincs akkora különbség vagy nincs is!
Csupán az elmúlt évtizedekben ennyien (40-50) gondolkodtak reálisan az építkezések során, pedig ennél lényegesebben többen építkeztek és építkeznek ma is.
Pedig a fosszilis energiák ára, elsősorban gáz, mivel azzal fűt a többség, nem lesz olcsóbb.
“A népet el kell zárni az objektív, korrekt és teljes tájékozódás/tájékoztatás minden forrásától. Ennek érdekében pénzügyileg támogatni kell azokat a médiumokat, amelyek butítják és félretájékoztatják az embereket, s gazdaságilag el kell lehetetleníteni azokat, amelyek ennek ellenkezőjét próbálják elérni”
Ez a sajtó alapelve,ezért csak óvatosan a fenti cikkel.
Tisztelt Ati!
Pont azért írtam a megjegyzésem,mert tudom,hogy valójában nem hőt vonnak el,hanem a hőszivattyú hatásfoka lesz jobb a 2-3 fokkal melegebb víz miatt!
A filmben emlegetik tévesen a földből nyert vízből elvont hőt.Csak akkor lenne igaz ez a megjegyzés,ha termálvizet nyernének a földből.
Szerintem(a tapasztalatom is ez) laikus embereket ezzel könnyen megtévesztenek.Elég nagy energiabefektetésre van szükség a talajvíz(vagy rétegvíz)
kellő hőfokra való felmelegítéséhez.Úgy tudom,hogy a földhő lefelé haladva 33 méterenként emelkedik 1 C fokot,így egy 100 méter talpmélységű kútból nyert víz is csak kb. 3 C fokkal melegebb.(persze vannak szerencsés kivételek!)
Üdv.:G.
Újra elolvastam a hozzászólásom ,most látom,hogy butaságot írtam!Bocsánat!
Arra gondoltam,hogy sokan összekeverik a hőelvonást a sima hőleadással(mint a hőcserélőknél,indirekt bojlereknél),ahol nagyobb energia befektetés nélkül a melegebb közeg leadja a hőjét a hidegebb közegnek,ezért azt gondolják,hogy a talaj,vagy talajvíz melegét ugyanígy kaphatjuk meg.Ezét azt gondolhatjuk,hogy (egyszeri befektetéssel),aztán szinte ingyen juthatunk hozzá ehhez az energiához.
Sajnos nem!A hűtőgépek is elég sok (és drága)energiát fogyasztanak egy elég kis térfogat hűtéséhez.
Vannak hátrányai ennek a rendszernek is!Hallottam több olyan esetet,amikor a talán nem megfelelően létesített hőszivattyús rendszer áramköltsége havi szinten 100 000 Ft-os nagyságrendű volt.Láttam olyan víz-víz rendszerű megoldást,ahol az óránkénti 3 köbméter vizet nem tudta elnyelni a nyelőkút és a csatornába engedték folyamatosan a jó kútvizet.Hatalmas pazarlás!(Plusz, napi 10 órát működött az 1 kW-os mélykúti szivattyú.)
Én sem hiszek százszázalékosan a nagyon alacsony rezsiköltségben,amit a cikkben említenek.Plusz még a kivitelezés költsége is nagyon nagy!
Lehet,hogy idővel ez is megváltozik.A gázfűtés is drága rendszernek számított régen aztán mindenki átállt arra.Most a gáz lett nagyon drága.Már a fa és szénárak is igen magasak.
Ha mindenkinek geotermikus fűtésrendszere lesz,akkor megadóztatják a kutakat,a talajszondákat stb.!?(mert” ami a földben van az nem a miénk!”)
Van erre megoldás?
Tisztelettel:G.