Megéri tövig taposni a gázt

Az elektromosság és a hidrogén mellett a földgáz az egyik olyan üzemanyag-alternatíva, ami esélyt ad arra, hogy lezárjuk a kőolajalapú közlekedés lassan másfél évszázados történetét.

Benzines és dízeles társaikhoz képest a földgázautókat alacsonyabb üzemeltetési költség és hosszabb élettartam jellemzi, és a környezeti terhelésük is jóval kisebb. Különösen akkor, ha biogázt, vagyis megújuló energiaforrást használnak. Szakértők szerint megvan az elvi lehetősége, hogy a magyarországi felszíni közlekedés energiaigényének nagy részét ezzel fedezzük.

Rövid és középtávon valószínűleg továbbra is a kőolajszármazékokkal működő belsőégésű motor marad a legelterjedtebb meghajtási forma a közúti járműveknél. A környezetvédelmi, fenntarthatósági és gazdaságossági szempontok persze azt diktálják, hogy minél gyorsabban megszabaduljunk tőle, a szóba jöhető technológiai alternatívák azonban különböző okokból még nem állnak készen a teljes hatalomátvételre.

Az elektromos autók száma világviszonylatban 5 év alatt a százszorosára emelkedett: a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) kimutatásai alapján 2015 végén már 1,26 millió volt forgalomban. A terjedésének üteme lenyűgöző, de ez a szám még mindig elenyésző ahhoz képest, hogy az emberiség jelenleg több mint 1,2 milliárd benzines vagy dízeles járművet tart üzemben. A Bloomberg előrejelzése szerint 2040-ben az újonnan eladott autók közül is csak minden harmadik lesz elektromos, vagyis 20-30 éven belül nem lesz stafétaváltás.

Az e-mobilitás térnyerését több tényező is fékezi, ezek közül az egyik legfontosabb az akkumulátorok energiahatékonyságának fejlődése és árának alakulása. A villanymotorok gyártásához használt ritka fémek is felvetik a hosszú távú gyárthatóság kérdését, a készletek 90-95 százaléka ugyanis Kínában található. Ha az előrejelzéseknek megfelelően az elektromos járművek egy-két évtizeden belül elérik a 20-25 százalékos világpiaci részesedést, a ritkaföldfémek iránti kereslet sokszorosa lesz a mostaninak, ami jelentősen növelheti az előállítási költségeket, és ronthatja a technológia versenyképességét.

Valószínűleg ennél is hosszabb út áll a legtisztább és leghatékonyabb alternatívaként emlegetett hidrogénhajtás elterjedése előtt. Bár az elmúlt évtizedekben számos autógyár állt elő prototípussal, egyelőre csak a Hyundai, a Toyota és a Honda kínál olyan hidrogénautókat, amelyeket sorozatgyártásban állítanak elő. Ezekből eddig mindössze néhány száz darabot adtak el, aminek fő oka az irreálisan magas áruk, és az, hogy a világon alig több mint 200 helyen lehet hidrogént tankolni. A megfelelő sűrűségű töltőhálózat kiépítése óriási költségekkel jár, de az üzemanyag előállítása is kritikus kérdés. A ma ismert legolcsóbb eljárás, a földgáz gőzreformálása rendkívül környezetszennyező, a jóval tisztább módszernek számító elektrolízis (a víz hidrogénné és oxigénné bontása elektromos árammal) a nagy energiaigénye miatt nem költséghatékony.

Nem elég egyetlen technológiában bízni

Az Európai Unióban a széndioxid-kibocsátás közel negyede köthető a közlekedéshez, ami a levegő minőségének romlásában és a kapcsolódó egészségügyi problémák kialakulásában is nagy szerepet játszik. A közösség felszíni közlekedésének energiaellátása 95 százalékban kőolajalapú, amit túlnyomórészt importból kell fedezni, összesen napi 1 milliárd euróból. Jelenleg ez az EU egyik legkritikusabb ellátás-biztonsági és környezetvédelmi problémája, amelynek megoldását az alternatív hajtásmódok és üzemanyagok elterjedése jelentheti.

A kontinens kőolajfüggőségének mértéke olyan nagy, hogy megszüntetéséhez nem elég egyetlen technológiára hagyatkozni – áll az Európai Bizottság közlekedéspolitikai fehér könyvében. Eszerint minden olyan alternatívának esélyt kell adni, amelynek a környezeti terhelése kicsit is kisebb, mint a benzin- vagy dízelüzemű járműveké. Az e-mobilitás és a hidrogénmeghajtás mellett a földgázalapú közlekedés kínálja a legígéretesebb perspektívát.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Februárban megcsappant az elektromos autók eladása

Februárban 10,1 százalékkal nőtt éves összevetésben a forgalomba helyezett új autók száma az Európai Unióban. A legnépszerűbb választás továbbra is a benzinüzemű kivitel volt, a második legnépszerűbb pedig a hibrid-benzines. Az akkumulátoros elektromos autók részesedése februárban nem változott az egy évvel korábbihoz képest, elmaradt viszont a tavalyi átlagtól.