Áramkimaradás, kommunikációs problémák és a helymeghatározás zavarai jelentkezhetnek, amikor egy-egy hatalmas, a Napból kidobott plazmafelhő telibe találja a Földet.
A következő években egyre több ilyen eseményre kell számítanunk: a már most is sok napkitöréssel járó, aktuális maximumát 2013-ban elérő naptevékenység egyre komolyabb veszélyt jelent technikai civilizációnk mindennapi eszközeire. A legnagyobb földi bombák erejét messze meghaladó robbanások zajlanak a Nap felszínén. A kirepülő izzó részecskefelhők időnként eltalálják a Földet, aminek következtében romlik a rádiókapcsolat, nem tudnak pontosan irányt követni a repülőgépek, és áramszünet sújthat egész városokat. Korábban csak sci-fi filmekben látott jelenetek ma már az elektronikus technológiával sűrűn átszőtt hétköznapjainkban is elképzelhetők.
Mit kapunk a Napból?
Csillagunk legaktívabb időszaka a jelenlegi napfoltciklusban 2013-ra várható. A naptevékenység és az ezzel kapcsolatos részecskesugárzások esetében két hasonló nevű, de eltérő jelenség említendő. Ezek a napkitörések (napflerek) és a koronakitörések, amelyek csillagunk felszínén és légkörében zajlanak, alkalmanként pedig bolygónkon is érezhető a következményük. A fenti jelenségek miatt a Földön és környezetében fellépő problémák nemcsak a műholdak működését vagy az asztronauták munkáját befolyásolják, hanem hétköznapi életünkre is hatással lehetnek.
Navigációs problémák
Már a modern helyzetmeghatározó GPS-ek létezése előtt is okozott navigációs problémát a földi mágneses térnek a naptevékenységgel kapcsolatos változása, amikor bizonytalanabbá válik az északi irány meghatározása. A GPS-műholdak használata felváltotta az iránytűt, sokkal pontosabb, de egyben érzékenyebb eszközt adva kezünkbe. A naptevékenységnek a GPS-rendszerre kifejtett hatását már évek óta vizsgálják. 2006. szeptember 7-én az ionoszférában lévő plazmát tanulmányozták, többek között GPS-vevőberendezés segítségével. A megfigyelés alatt egy napkitörés során drasztikusan lecsökkent a vevő által fogott, pontosabban felismert jel erőssége. A jelenséget az amerikai és a brazil légierő hasonló vevőberendezéseivel rögzített adatokból utólagos elemzéssel is azonosították. A probléma egyszerre jelentkezett a vevőberendezésekben bolygónk nappali oldalán, ahol alkalmanként közel felére esett a fogott jelek erőssége. Eszerint az intenzív naptevékenység csökkentheti a GPS használhatóságát, és a helymeghatározás pontosságát.
A teljes cikk itt olvasható.
Hozzászólok a cikkhez
Hozzászólás beküldéséhez be kell jelentkezni.