Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Vannak, akik örülnek a barnamedve megjelenésének a hazánkban, de vannak, akik félnek az állattól. Legutóbb Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kóborló medvéről, Iworól szóltak a hírek, akit Rudabánya térségében láttak, majd elhagyta észak felé az országot. Szakemberek szerint sok fals információ kering az éterben, ezért Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora és Szemethy László vadbiológus oszlatják el a medvékkel kapcsolatos tévhitet, valamint felkészítenek arra, hogy mi a helyes viselkedés a nagyvaddal szemben.
Az elmúlt három évben egyre gyakrabban észleltek medvéket és farkasokat az Északi-középhegységben, ez nem volt jellemző az elmúlt 20-25 évben. Úgy tűnik, hogy beindult egy spontán visszatelepülési folyamat. Az OzoneNetwork Egyenlítő című műsorának csütörtöki vendége Szemethy László szerint számítanunk kell arra, hogy az erdőkben ragadozó állatokkal is találkozhatunk, ezért el kell kezdenünk tisztelni az erdőt. Ehhez szükség lenne arra a hagyományos tudásra és óvatosságra, amit mára már elvesztettünk. Arra a kérdésre, hogy van-e helye nagyragadozóknak Magyarországon Szemethy László kérdéssel felelt: „jogunk van ezt eldönteni?”. Mindenképp meg kell tanulnunk együtt élni ezekkel az állatokkal. A vadbiológus szerint a megfelelő információk átadásához kellenek lakossági fórumok és beszélgetések, hogy a helyén tudjuk kezelni a helyzetet. A medvetámadásokról szóló hírek általában nem írják le a körülményeket, és mindenki arra asszociál, hogy egy vérszomjas ragadozó megtámadta az embert, pedig a legtöbb ilyen eset az emberi mulasztásnak köszönhető.
A medve mindig megpróbál elmenekülni a helyszínről, ezért ha a kertbe téved, akkor szabad utat kell biztosítani neki, hogy visszatérhessen az erdőbe. Az egyik alapszabály, amit a vadászoknak is tanítanak, hogy ha 150 méterre áll töltött fegyverrel az állattól, és azt kihívta maga ellen, akkor ne próbáljon rálőni, mert leteríteni úgysem fogja tudni, viszont megsebesíteni igen, és akkor az állat már nem elkergetni akarja a zargatót, hanem védekezni fog. Szemethy László szerint szükség van egy szervezeti és működési szabályzatra. De mit tegyen egy természetjáró? Fel kell készülnie, erre ajánlott csengettyűt kötni a hátizsákra, ami zajt csap. Érdemes beszélgetni, családoknál előnyt jelentenek a zsibongó gyerekek, akik úgysem fognak csendben túrázni.
A következő tudnivaló, hogy amit magunkkal viszünk az erdőbe, például étel, azt hozzuk is ki magunkkal, ne hagyjunk ott semmit, főleg ne az állatoknak. Szilágyi István azt a példát hozta, hogy nagyon jó a szalonna pörc, de ne hagyjuk ott az állatoknak, mert a ragadozók szaglása rendkívül jó és így lehet az utánunk következő családdal szúrunk ki. Fontos, hogy ne hagyjuk el a turista ösvényt, és hogy fialási időszakban ne nézzünk be minden bokorba. A medve egyébként el fogja kerülni a turista útvonalakat. Fontos, hogy a vadetetőkbe se kerüljön ki olyan eleség, amit megehet a medve. Erre azért van szükség, mert megtanulja, hogy onnan táplálékhoz juthat és az ember szagát összepárosítja azzal a pozitív üzenettel, hogy ahol ez a szag van, ott ételhez jut.
