Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Mavir: megtakarítunk az óraátállítással

Mavir: megtakarítunk az óraátállítással

Sokan harcolnak a kettős időszámítás eltörléséért.

A vasárnap esedékes óraátállítás kapcsán az állami Mavir továbbra is kiáll amellett, hogy a rendszerrel évente egy nagyvárosnyi energiát spórolunk meg. Tudósok, képviselők, portálok, közlekedési cégek szerint ez nem igaz, ráadásul az átállítás egészségügyi problémákat és közúti baleseteket is okoz.

Október 27-én, vasárnap hajnali háromkor egy órával kell visszaállítani az óráinkat, amellyel visszatérünk a normál időszámításra, vagyis az időzónánk alap időszámítására – közölte a hazai áramrendszer egyensúlyáért felelős állami Mavir. A cég adatai szerint a nyári időszámítással egy nagyobb város éves villamosenergia-fogyasztása spórolható meg.

A Mavir által évtizedek óta gyűjtött adatok szerint az óra tavaszi előreállításával az ország összességében megközelítőleg 120 gigawattóra (GWh) energiát takarít meg. Ez egy nagyváros, azaz mintegy 30–40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg.

A megtakarítás abból adódik, hogy az órák átállítását követően a tavaszi és őszi napéjegyenlőség közötti időszakban a világos órák jobban igazodnak az ébrenlét időszakához. Tavasszal, az átállást követően este később sötétedik, tehát később kell felkapcsolnunk a világítást, a reggeli eltolódás (később világosodik) viszont már nem jelent számottevő különbséget a fogyasztásban.

Ősszel ugyan az órák visszaállítása után hamarabb sötétedik, de ezt összevetve azzal az időponttal, amikor jellemzően hazaérkezünk, ismét kisebb különbséget tapasztalunk.

Elsőként az USA-ban, 1916-ban, energiatakarékossági okokból vezették be az alternatív időszámítást. Ezt Magyarország is átvette, de voltak évek, amikor szünetelt. 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között nem alkalmaztuk a nyári időszámítást, 1980-ban viszont újra bevezették az eljárást.

A II. világháború alatt az órákat néhány ország folyamatosan egy órával előre állította (például az USA-ban 1942. február 9-től 1945. szeptember 30-ig). Nagy-Britannia „dupla nyári időszámítás”-t használt, nyáron 2 órával előre állítva az órákat, télen pedig egy órával.

Az óraátállítást békeidőben először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energiamegtakarítás érhető el.

Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről évre a nyári időszámítást, szintén takarékossági céllal. 1996-ig Magyarországon a nyári időszámítás szeptemberben ért véget, ekkor igazították egy kormányrendelettel a nyári-téli óraátállítást az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez. Azóta a nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart.

2011-ben Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna megszüntette az óraátállításokat – zárul a Mavir tájékoztatása.

A látszólag meggyőző gazdasági adatok ellenére a téma Magyarországon és uniószerte is parázs viták forrása.

Petr Silar prágai szenátor véleménye szerint például nem igaz, hogy a nyári időszámítás jelentős energiamegtakarítással jár. Mint azt tavasszal lapunknak kifejtette, egy év alatt hét uniós tagállamban – Csehországon kívül Szlovákiában, Lengyelországban, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában – összesen egymillió támogató aláírást kívánnak összegyűjteni. Andrej Králik, az Európai Bizottság szlovák tagja szerint ugyanakkor az emberek többségének megfelel a jelenlegi gyakorlat, ezért Brüsszelben nincs napirenden a rendszer módosítása.

A szallas.hu megbízásából nemrég készült internetes felmérés válaszadóinak 85 százaléka viszont ellenzi az óraátállítást. A Sanoma résztulajdonában álló cég “1 Millióan az óraátállítás ellen” címmel honlapot is indított. Ezen eddig több mint 34 ezer 500-an fejezték ki tiltakozásukat. Ellenérveik szerint az átállítást ráerőltetik az emberekre, hamarabb sötétedik, ami felborítja az alvás-ébrenlét ritmusát, a biológiai átállás 4-14 napot is igénybe vehet, a nehéz átállás lelki problémákat okozhat, a csökkenő összpontosítóképesség akár több közúti balesethez is vezet, egészségügyi problémákat okozhat például időseknek, gyerekeknek – szerintük az emberek 8,5-12 százaléka fordul orvoshoz óraátállítás miatti problémákkal -, illetve hatmilliárd forinttal nő az állam villanyszámlája.

Amerikai kutatók szintén úgy vélik, a tavaszi óraátállítást követő hétfő és kedd a szívroham kockázatának 10 százalékos emelkedésével hozható összefüggésbe.

A Best Way Traffic Kft. tavalyi felmérése szerint különösen az őszi óraátállítás miatt nőhet a közúti balesetek kockázata, a biológiai óra felborulása mellett a váratlanul hamarabb bekövetkező sötétedés miatt is, írja a nol.hu.

Ajánlott tartalom

Százezer forintból lehet napelemes rendszerünk a nyárra

Egyszerű pályázattal lehet napelemes rendszerünk, mutatjuk a részleteket.