Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Klímaváltozás / Már a cseresznyevirágzás sem a régi
Évről évre japánok milliói köszöntik a tavaszt hírül adó cseresznyevirágzást, de az éghajlat felmelegedésével ezt az ünnepet is előre kellett hozni; a szigetország lakóit aggasztja a változás.

Már a cseresznyevirágzás sem a régi

Évről évre japánok milliói köszöntik a tavaszt hírül adó cseresznyevirágzást, de az éghajlat felmelegedésével ezt az ünnepet is előre kellett hozni; a szigetország lakóit aggasztja a változás.

Tokióban idén március 21-én, öt nappal az előzőleg kitűzött dátum előtt kezdődött a ceremónia, és egy héttel korábban, mint a múlt század utolsó három évtizedének átlagában. A japán meteorológusok szerint nem elszigetelt jelenségről van szó, már évek óta ilyen melegek a tavaszok.

Az első cseresznyevirágok általában március második felében bontják ki szirmaikat az ország déli szigeteinek kertjeiben, majd fokozatosan kifehérednek a fák a központi Honsú szigeten, végül Japán északi részei következnek. A meteorológiai intézet (JMA) adatai szerint azonban a “virágzási vonal” 40 éve április elsején még a Honsú sziget déli részén húzódott, azóta 200 kilométerrel északra található ezen a napon. A JMA klímafigyelő szolgálatának vezetője, Josida Takasi ezt az éghajlat felmelegedésének és az urbanizációnak tulajdonítja.

A városokban magasabb a hőmérséklet a gépkocsiforgalom, a fűtés, a klimatizálás, a zöldterületek hiánya miatt, valamint a napsugarakat elnyelő nagy felületek – aszfaltozott utak, az épületek üvegablakai és üvegfalai – következtében.

De nemcsak koraibb a legendás virágzás: bizonytalanabb is. Aszada Nobujuki, a japán cseresznyéskertek – szakurák – szövetségének egyik illetékese attól tart, hogy az éghajlatváltozás megzavarja a júniusi esős időszakot is, ami súlyos következményekkel járhat. “Változik az esők hőmérséklete és nem vagyok biztos abban, hogy 50-100 év múlva még lesznek cseresznyéskertek Japánban, ugyanis a fák jórésze nem virágzik olyan szépen, mint hajdanán” – mondta.
Egyre nehezebb megjósolni a szezon kezdetét, és ez valóságos rémálom a JMA számára, mert ha téved, panaszok tömege árasztja el. Az ünnep ugyanis mindenütt kiváló alkalmat jelent a japán nemzeti itallal, szakéval – és sörrel – öntözött piknikek megszervezésére a fák tövében, a hanami (virágnéző) ceremóniák rendezésére. Ezek időpontját a baráti társaságok – és alkalmazottaik számára a cégek – jó előre kitűzik. A rózsaszínű és fehér szirmok a tavaszi megújulást jelképezik, és évszázadok óta megihletik a szigetország költőit.

A 76 éves Szumiko, egy tokiói hölgy gyermekkora óta kedveli ezt az ünnepet.. “Amikor 40 évvel ezelőtt ideköltöztem, a szakurák április 10. körül virágoztak ki, nem március 20-án vagy 25-én” – emlékezik.

1997-ben Japán volt az éghajlat felmelegedése ellen teendő intézkedésekről tárgyaló kiotói értekezlet házigazdája, de egyáltalán nem mutat jó példát az ott elfogadott határozatok teljesítésében. E döntések szerint Japánnak 6 százalékkal kellene csökkentenie üvegházhatású gázkibocsátását 1990-hez képest a 2008-2012-es időszak átlagában – ám a hivatalos adatok szerint tavaly a szigetország 9,2 százalékkal több ilyen gázt bocsátott ki, mint 1990-ben.

Ajánlott tartalom

ENSZ: A Föld felszínének 30 százalékát kell védelembe venni 2030-ig

A szárazföldek és a vizek felszínének 30 százalékát kellene védelembe venni 2030-ig az ENSZ hétfőn ismertetett javaslattervezete szerint.