Magyar vállalatvezetők a klímaváltozás ellen

A magyarországi vállalati vezetők is kulcsszerepet vállalnak a klímaváltozás elleni harcban, ezért alakult meg a magyar “Vállalati Vezetők Éghajlat Változás Csoportja” (CLG – Corporate Leaders Group) hétfőn Budapesten.

Az európai “anyaszervezetet” (EU CLG) Károly walesi herceg alapította, és a cambridge-i egyetem egyik programja menedzseli. Greg Dorey brit nagykövet a csoport hétfői bemutatkozó sajtótájékoztatóján hangsúlyozta:  a vállalati szektor fontos szerepet játszik a klímaváltozás elleni küzdelemben, a szén-dioxid kibocsátás csökkentése pedig hosszú távú gazdasági előnyökkel jár. Mivel a magyarországi CLG az első ilyen vállalatvezetői csoport Közép-Kelet Európában, “regionális katalizátor” szerepet játszhat abban, hogy az éghajlatváltozás elleni harc ne csak “reklám” legyen a cégek számára, hanem a vállalati felelősségvállalás részeként nagyobb hangsúlyt fektessenek rá, és lehetőséget lássanak benne – emelte ki Greg Dorey. 

 

A nagykövet szerint a magyar CLG ahhoz is hozzájárulhat, hogy megváltozzon az üzleti szektor gondolkodása a környezetvédelemről. Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klímaügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta: a soros magyar EU-elnökség célja – a következő lengyel elnökséggel együttműködve -, hogy az év végi durbani (Dél-Afrika) klímacsúcson egy kötelező érvényű, nemzetközi klíma megállapodás szülessen. Elmondta azt is, hogy az Európai Bizottság (EB) márciusban három útitervet – az évszázad közepéig kitekintő stratégiai elképzelést, koncepciót – mutatott be. A dokumentumok a klíma-, az energia- és a közlekedéspolitika területéről készült bizottsági helyzetelemzést és iránymutatást tartalmazzák. 

 
 A bizottság dekarbonizációs útitervével kapcsolatban – amely az üvegházhatású gázkibocsátás 80-95 százalékos csökkentését irányozza elő 2050-ig – Olajos Péter hangsúlyozta: a hosszú távra tervező vállalatok támogatják az EU klímavédelmi menetrendjét, és elkötelezettek az éghajlatváltozás elleni harcban. Az útiterv nagyban segíti a fejlesztések, beruházások előkészítését, egyes berendezések, technikai eszközök esetében például két generációváltás lehet 2050-ig, és az útiterv révén jobban lehet optimalizálni a technológia fejlesztését – fejtette ki Olajos Péter. A helyettes államtitkár szerint az, hogy az első közép-kelet európai CLG Magyarországon jött létre, aláhúzza az ország régiós felelősségét. Hozzátette: Magyarországon 6 tonna évente az egy főre jutó szén-dioxid kibocsátás, ez az egyik legalacsonyabb érték az EU-ban, azonban így is sok tennivaló van a klímavédelem területén.

 
Sandrine Dixson-Decieve, az EU CLG igazgatója hangsúlyozta: az ambiciózusabb klímacélok – például  szén-dioxid kibocsátás 20 helyett 30 százalékkal történő csökkentése – 3 százalékos többlet bruttó hazai termék (GDP) növekedést, és a munkanélküliségi ráta további 1,3 százalékos csökkenését segítené elő 2020-ig. A magyarországi szervezet az európai CLG-vel partnerségben dolgozik majd – fűzte hozzá az igazgató. A magyarországi CLG szervezetének kialakulását, önállósodását a Hungarian Business Leaders Forum segíti. A most létrejött csoport alapító tagjai között van többek között a Tesco, az Aviva, a Citibank, a Holcim, az Unilever és a Philips. A vezetők kiemelt célja, hogy aktívan lobbizzanak a magyar és európai klímapolitika előmozdításáért. A csatlakozó vállalatok támogatják azokat az intézkedéseket, – például az üvegházhatású gázok csökkentését – amelyek felgyorsítják a befektetést az alacsony szén-dioxid kibocsátású és energia hatékony technológiák fejlesztésébe és bevezetésébe.

Ajánlott tartalom

A vizek sótartalmának növekedése evolúciós változásra kényszeríti a planktonikus szervezeteket

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai folyamatosan vizsgálják, hogy az emberi tevékenység, illetve az emiatt zajló klímaváltozás milyen változást okoz a környezeti feltételekben, és hogyan reagálnak erre az élőlények.

Nincs hozzászólás

  1. Dezso_Laszlo

    1. “… Magyarországon 6 tonna évente az egy főre jutó szén-dioxid kibocsátás, ez az egyik legalacsonyabb érték az EU-ban,” Az IPAR kibocsátása valóban 60 Gt/év, de a logisztika/közlekedés, az agrárium és a háztartások is jelentős szennyezők, … pontosabban az iparnak a saját maga által felhasznált kibocsátása durván 15 gigatonna, a háromnegyedét a többi 3 szektor használja fel … amellett, hogy saját kibocsátása is van.

    2. Az, hogy az IPARI eredetű emisszió nálunk az egyik legalacsonyabb 1 lakosra vetítve, ez csak azt mutatja: mi vagyunk a leginkább VISSZAFEJLESZTETT IPARÚAK, ami egyébként hosszú távon előny.

    3. Amikor a 2DVA kétdimenziós vállalkozói adóval az ALACSONY ENERGIAHATÉKONYSÁGÚ, ipari-energiát zabáló vállalkozások eredményét akár teljesen is elvonjuk és az EGYSZEMÉLYES KKV-K közül a legkevesebb ipari-energiát használók lesznek a csúcsot jelentő standard, addigra ezek a menedzserek régen egyszemélyes vállalkozásban fognak TERMELNI/SZOLGÁLTATNI.