Magyar találmány a víztakarékos mosogatógép

Az Air Well mosogatógépnek sem vízre, sem áramra nincs szüksége a működéshez, hiszen ez a futurista szerkezet képes arra, hogy ezeket megtermelje magának.

A találmány Janoch Dénes nevéhez fűződik, aki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatója. A mosogatógép tervei az Electrolux elektronikai cég 2010-es pályázatára készültek el, sok más magyar pályamű mellett. Az Air Well mosogatógép felső, csapadékgyűjtő részével fagypont alá hűti a környező levegő páráját, és az így keletkezett vízzel képes elmosogatni a belehelyezett edényeket. A készülék alsó része pedig az energiaellátást biztosítja: a szükséges energiát szerves hulladékból állítja elő magának, melyre a mosogatás során tesz szert. Ez a módszer nagyon hasonlít arra a technikára, mellyel biogázból tudnak áramot termelni.

air well

Janoch Dénes azt írja projektje weboldalán, hogy ezt a fajta, a levegő páratartalmából való víznyerést már legalább 2000 éve alkalmazzák különböző helyeken. „A légtér 12.900 köbkilométernyi vizet tartalmaz, melynek 98%-a vízpára és 2%-a a felhőkben található. Csupán 1 köbkilométernyi ilyen víz 2 billió liter felhasználatlan ivóvíznek felel meg” – állítja Janoch. Arra válaszul, hogy eddig miért nem ezt a technológiát alkalmaztuk alapértelmezett vízkinyerési módként, azt állítja, hogy eddig „még nem volt rá szükségünk”. Ugyanis egyszerűbb és olcsóbb még a földön található vízkészletekből gazdálkodni. Azonban nem olyan biztos az, hogy ez 2050-re is így marad, így hát nagy előrelépésnek számít ennek a környezetbarát módszernek a bevezetése a mindennapokban.

air well

Ajánlott tartalom

Sikeresen lezárult a zöldenergiáról szóló online konzultáció

Sikeresen zárult a zöldenergiáról szóló online konzultáció - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) vasárnap az MTI-vel.

Nincs hozzászólás

  1. Ha valóban ilyen egyszerűen fogják az édesvizet előállítani, akkor a “kincset érő” magyar vízkészleteinket feldughatjuk, vagy megihatjuk. Ennyit az úgynevezett “víz-háborúkról”, amelyekkel egyesek előre ijesztgetik a jónépet.

  2. Hát azért erős túlzásnak vélném, ha ez ipari méretekben megvalósítható lenne, legalábbis semmiképp sem olcsóbban, mint a jelenlegi módszerek, mivel azért fagypont alá való hűtés se olcsó mulatság.

  3. Sajnos ez úgy baromság ahogy van. Tipikus esete annak, amikor valaki nem gondolja át rendesen. Biztos olvasta a wikipédián, hogy mennyi vízpára van a levegőben aztán elkezdett álmodozni. “Jaj kitaláltam! Szerves szemétből áramot csinálok, aztán ezzel lehűtöm a gép tetejét fagypont alá és a levegőből meg dől a víz. Rajzolok még egy trendi külsőt. Zseni vagyok!” Aranyos de szerintem ez így hülyeség.
    A rajzbeli kivitelezésből kiindulva: szerintem nem lehet egy szemetesládányi méretben kivitelezni egy “bioreaktort/erőművet” (szerves anyag->gázképződés->turbina, ahol elégeti a gázt->generátor), ami ráadásul akkora teljesítményű, hogy ellásson egy hűtőt (vagyis ez már olyan mint egy klíma). Ahogy látom ez a gép olyan, hogy leteszed valahova és a környező levegőből vonja ki a vizet. Ahhoz, hogy elegendő vizet szedjen össze, nem elég a konyha, lakás levegője, folyamatosan “új” levegőt kell biztosítani. Szóval az udvaron kell mosogatni, vagy kell egy kültéri egység ahonnan bevezetjük neki a vizet. Ha meg is lenne a víz, akkor ott van még az előbbi áramfejlesztési probléma. Szóval szerintem ez így nem kivitelezhető, de mondjuk a már meglévő klímák kondenzvizét valóban érdemes lenne összegyűjteni és ha más nem akkor mondjuk locsolgatásra vagy WC öblítésre használni.
    Közben megnéztem még egyszer a cikket. Művészeti egyetem. 🙂 No comment. 🙂