Lépfene újabb áldozatai

Egy ugandai nemzeti parkban 82 vízilóval és 8 bivallyal végzett a lépfene az utóbbi hat hétben.

A járvánnyal foglalkozó országos munkacsoport szóvivőjének közlése szerint emberi fertőzésről egyelőre nem tudni. Nicholas Kauta azt is hangsúlyozta, hogy a Queen Elizabeth Nemzeti Parkban történt eset nincs kihatással a régió idegenforgalmára.
Az anthrax néven is ismert lépfene fertőző megbetegedés, mely leggyakrabban vadon élő és háziasított kérődzőknél fordul elő. Embert is megfertőzhet, ha beteg állattal, annak szövetével vagy a lépfene spóráival érintkezik. Emberek közötti továbbfertőzésre nincs ismert példa.

A lépfene spórái a talajban várják, hogy egy aszály, árvíz vagy a szél felszínre hozza őket. A legelő állatok így kaphatják meg a betegséget, melynek legtöbb formája halálos, ugyanakkor létezik ellene védőoltás.
Ugandában 2004-ben egy hasonló lépfenejárvány 300 vízilóval végzett. Akkor szakértők egy része úgy vélekedett, hogy a betegség gyors terjedése a vízilovak közötti kannibalizmussal magyarázható, azaz azzal, hogy az anthraxban elhullott állatok tetemét más állatok megették. Más kutatók szerint a hat évvel ezelőtti járványt az állatok túlszaporodása okozta: a szűkös élelemforrásokért való küzdelmek során sebeket szereztek, s ezek gyorsan terjesztették a betegséget – idézi fel a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása.

Ajánlott tartalom

A környezet jobban reagál az apróbb fejlesztésekre

Apró lépésekkel, tájazonos módon érdemes a tájba illő fejlesztéseket végrehajtani, figyelve arra, hogyan reagál erre a környezet - hangsúlyozta a Szent György-hegyi bornapok megnyitóján a közigazgatási és területfejlesztési miniszter Hegymagas községben kedden.