Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Klímaváltozás / Lejár az időnk klímaügyben – cselekednünk kell!

Lejár az időnk klímaügyben – cselekednünk kell!

Vajon jól haladunk-e az éghajlatvédelem Párizsban kijelölt útján?

Erről ad áttekintést az Európai Éghajlatvédelmi Akcióhálózat (Climate Action Network Europe, CAN Europe) ma reggel nyilvánosságra hozott elemzése az Európai Unió tagállamainak eddig elkészült Nemzeti Energia- és Klímaterveiről (NEKT). A tagállamok energia- és klímapolitikáját 2030-ig a NEKT-ek fogják meghatározni. Tavaly év végéig kellett a tagállamok kormányainak beterjeszteniük a NEKT-ek tervezeteit az Európai Bizottság részére, a végleges változatot pedig idén december 31-ig kell elkészíteniük. A CAN Europe (amelynek a Levegő Munkacsoport is tagja) szerint az eddig elkészült NEKT-tervezetek minősége rendkívül eltérő: egyes országok az uniós követelményeket meghaladó vállalásokat tettek és ezek megvalósítására részletes terveket dolgoztak ki, miközben más országok anyagaiból hiányoznak az adatok még annak a megállapításához is, hogy a minimálisan szükséges célokat el tudják-e érni. Magyarországnak 2005-höz képest 2030-ig összesen 7 százalékkal kell csökkentenie az üvegházgázok kibocsátását a közlekedés, az épületek, a mezőgazdaság és hulladékgazdálkodás terén, de még ezt a nem túlságosan ambiciózus célkitűzést sem lesz könnyű elérni, mert a jelenlegi trendek mindössze 1,6 százalékos csökkenést vetítenek előre. Magyarország azt vállalta, hogy 2030-ban az összes energiafogyasztás legalább 20 százaléka származik majd megújuló energiából – a közös uniós cél 40 százalék. A jelenlegi hazai arány – a Levegő Munkacsoport által erősen megkérdőjelezett – hivatalos statisztikák szerint 14,2 százalék, és az elmúlt években folyamatos csökkenést mutatott. Aggodalomra ad okot az is, hogy a további növekedést olyan mértékű biomassza-felhasználással tervezi elérni a kormány, amihez messze nem áll rendelkezésünkre megfelelő mennyiségű, erre a célra felhasználható biomassza.

Az energiafelhasználást illetően az elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy az ország energiafogyasztása évről évre növekszik, és az előrejelzések szerint további növekedés várható, így még a 2020-ra elérni kívánt célt sem teljesítjük. A villamos energia termelésében a kormány meghatározó szerepet szán a napenergiának, azonban a NEKT-tervezetből nem derül ki, miként tudja majd ezt az időjárásfüggő termelést kezelni a villamos hálózat, miközben a terheléskövetésre nem alkalmas atomenergia részesedése is jelentős lesz.

„Még jelentős változtatások, kiegészítések szükségesek a magyar NEKT-ben ahhoz, hogy lássuk, miként tudjuk elérni az éghajlatvédelmi célkitűzéseket. A civil szervezetek számos javaslatot tettek, és reméljük, hogy ezeket a kormány beépíti a NEKT végleges változatába. Segítünk a kormánynak, hogy az éghajlat, a társadalom és a gazdaság szempontjából egyaránt előnyös NEKT készüljön el” – jelentette ki Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektvezetője.

A NEKT elkészítését a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország is igyekszik segíteni. A Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat (CEE Bankwatch Network) nemrég megjelentetett egy rövid összefoglalót a NEKT-tervezet elkészítési folyamatáról, melyben Magyarország esetében a civil szervezetek hozzászólási lehetőségeit hiányolják. A Levegő Munkacsoport idén márciusban – kormányzati részvétellel – rendezett konferenciáján azonban a civilekkel szorosabb együttműködésre tett ígéretet az Innovációs és Technológiai Minisztérium Stratégiai és Tervezési Főosztálya.

Ajánlott tartalom

Emléktáblát kap a gleccser, amely a felmelegedés miatt elsőként tűnt el Izlandon

Az Okjökull az ország négyszáz gleccserének egyike volt, száz éve még 15 négyzetkilométernyi területet foglalt el Izland nyugati részének hegyvidéki területein, vastagsága 50 méteres volt.