Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Környezetvédelem / Leállította a román kormány Verespatak UNESCO világörökségi jelölését

Leállította a román kormány Verespatak UNESCO világörökségi jelölését

Leállította a román kormány azt az eljárást, amelynek nyomán Verespatakot felvehették volna az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) védett kulturális örökségek listájára – adta hírül szerdán a G4media.ro hírportál.

A portál Adrian Cioroianutól, Románia UNESCO-nagykövetétől értesült arról, hogy a külügyminisztérium a bukaresti kulturális szaktárca kérésére leállította a folyamatot, és a jelölés visszavonását kérte. Verespatak védett kulturális örökségi listára való felkerülését június végén kellene tárgyalnia az UNESCO Világörökség Bizottságának. Cioroianu szerint a jelenlegi bukaresti kormány nem ért egyet a felterjesztéssel mindaddig, amíg folyamatban van a román állam és a Verespatakon aranybányát nyitni akaró kanadai Gold Corporation közötti kártérítési per, amelyben a kanadai vállalat 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól. A bukaresti kormány eddig hivatalosan nem jelentette be a védetté nyilvánítási folyamat leállítását, de a kabinet több tagja már tavaly egyet nem értését fejezte ki a felterjesztéssel. A procedúrát a Dacian Ciolos volt miniszterelnök vezette szakértői kormány kulturális minisztere, Corina Suteu kezdeményezte 2016 januárjában. Suteu a Ciolos-kabinet mandátuma utolsó napjaiban terjesztette fel az UNESCO-hoz a javaslatot.

Az erdélyi Érchegységben Verespatakon és környékén a Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarta megnyitni, ahol vitatott ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki a beruházás ellen, ezért a román parlament 2014 júniusában elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet. Előtte a vállalat 15 évig próbálkozott a szükséges engedélyek kiváltásával. Különböző beruházásokat el is végeztek, ezért a kanadaiak a Világbank egyik kereskedelmi bíróságához folyamodtak és jelentős összegű kártérítést követelnek.

Ajánlott tartalom

Az eddig véltnél jóval több szén-dioxidot bocsát ki az Antarktisz körüli óceán télen

A szakemberek a 2014 és 2017 közötti években a Princeton Egyetem vezetésével megvalósult projekt keretében gyűjtöttek adatokat az úszórobotokkal arról, hogy menyi szén-dioxidot nyel el és bocsát ki a 60. déli szélességi kör és az Antarktisz között elterülő Déli-óceán.