Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Klímaváltozás / Külföldre költözik egy egész ország

Külföldre költözik egy egész ország

Kiribati elnöke arra készül, hogy országát hamarosan elnyeli a tenger. Ezért az állam földet készül venni a Fidzsi-szigeteken, hogy fokozatosan mindenkit áttelepítsenek. A 32 lapos szigetből álló Kiribati néhány évtized múlva várhatóan nem létezik már.

Anote Tong, Kiribati elnöke hivatalosan is megerősítette, hogy országa nevében a Fidzsi-szigetek egy darabjára alkuszik. A terv szerint valamivel több mint 20 négyzetkilométert vásárolna az ország. A távolság az óhaza és az új föld között több mint kétezer kilométer. A terv szerint fokozatosan mindenki elhagyja Kiribatit, és a megvásárolt új hazában telepednének le. Kiribati a Hawaii-szigetek és Ausztrália között van nagyjából félúton, az Egyenlítő vonalában. A kiválasztott új haza valamivel délebbre fekszik, közelebb Ausztráliához.

Az utolsó lekapcsolja a villanyt?
Lehet, hogy erre is szükség lesz, ugyanakkor Kiribati lakosságának nagyon sok technológiát nem kell majd becsomagolniuk. A 110 ezer lelket számláló lakosság legnagyobb része kókuszpálmából készült kunyhókban él, jellemzően falvakban, szétszórva összesen 32 szigeten. Illetve most már többségük egyetlen szigeten, a közigazgatási központnak számító Tarawán, mert a tenger fokozatosan szorítja ki a kiribatiakat az életterükről.

Fogynak és egyre sósabbak a szigetek
1999-ben már két szigetet az országból végleg letöröltek a térképről, mert a tenger elnyelte őket. A többi is mind nagyon lapos, Kiribati legmagasabb pontjai két méterrel emelkednek a tengerszint fölé. Nem is az a fő baj, hogy a maradék szigetet is mindjárt elnyeli a Csendes-óceán. Hanem az, hogy a tenger egyre többször tör be a szigetekre, elsózza a talajvizet, és lehetetlenné teszi a földművelést. Az nem egyértelmű, hogy tényleg a globális felmelegedés miatt veszélyezteti-e az óceán a szigeteket, vagy a természet amúgy is így alakítaná Kiribati sorsát, de az ország elnöke a fejlett világ széndioxid kibocsátását hibáztatja, és évek óta nemzetközi segítséget kér.

Legfeljebb erre van pénz
Felmerült korábban, hogy nagy gátépítésekkel vagy éppen mesterséges szigetek építésével oldják meg problémáikat a kiribatiak. Csakhogy ezek a megoldások nagyon drágák volnának. Úgy tűnik, hogy olcsóbb egy egész országot külföldre költöztetni, mint építkezni. Ráadásul olyan nagyon sok dolgot nem is kellene hátrahagyni. Kiribati lakosságának legnagyobb része halászatból él. Amikor még brit gyarmat volt a szigetcsoport, akkor fontos volt a foszfátbányászat, de mire 1979-ben kikiáltották a függetlenséget, addigra a foszfát elfogyott. Viszont az ebből származó bevétel egy része külföldi befektetések formájában még megvan, ez állami tulajdon, és ebből akarják megoldani a földvásárlást. Kiribati gazdasága egyébként sem túl komoly. Az ország legfontosabb bevételei közé tartoznak a nemzetközi, főleg ausztrál segélyek, illetve a külföldön dolgozók hazautalásai. Japán és tajvani halászoknak adja bérbe az állam a tengert, innen is van némi bevétel. Viszont az élet drága, hiszen gyakorlatilag mindent importálni kell, a szigeteken legfeljebb kókusz terem.

Először a fiatalok
A kiribati elnök sokszor elmondta az elmúlt hetekben az érdeklődő külföldieknek, hogy nincs olyan szándék, hogy egyszerre mindenki elköltözzön. Sőt igazából az lenne a legjobb, ha nem is kellene sohasem költözni, de szerinte előbb-utóbb élethalál kérdés lesz a kivándorlás.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

A méhek európai fővárosa: Bécs

Bécs nemcsak az egyik legnagyobb zöldfelülettel rendelkező város, de a méhek számát tekintve is Európa éllovasai közé tartozik.