Kötelező lesz szelektíven gyűjteni a hulladékot

Differenciált díjazást vezetne be az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség a közszolgáltatók által a lakosságtól begyűjtött szelektált hulladék után annak érdekében, hogy – az ettől az évtől javuló eredmények ellenére – tovább növekedjen a nemzetközi összehasonlításban ma még rossznak számító hazai gyűjtési és hasznosítási arány.

Javítana a fejlett hulladékgazdálkodással rendelkező országokhoz képest rossz magyarországi szelektívhulladék-gyűjtési és hasznosítási arányon a területet 2012-től koordináló Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ). A kommunikációs kampányok mellett, a számos fejlesztési terv közé tartozik, hogy az OHÜ hatékonyabb szelektívhulladék-gyűjtési lehetőségeket, illetve ösztönzőket teremtsen – fogalmazott érdeklődésünkre Török Szabolcs, az ügynökség szóvivője. Ennek érdekében az OHÜ – a közszolgáltató partnerek bevonásával – többek között azon dolgozik, hogy differenciált díjazást vezessen be, vagyis a közszolgáltatók által a lakosságtól begyűjtött szelektívhulladék tömege után különböző indikátorok – például a szolgáltatási terület népsűrűsége, a begyűjtés módja – alapján más és más díjat fizessen partnereinek. E konstrukció kialakításának célja, hogy a nehezebb feltételek mellett tevékenykedő közszolgáltatók ösztönzése növekedjen, ugyanakkor nem csökkenne az eddig és ezután is jól teljesítők érdekeltsége, írja a napi.hu.

A gyenge gyűjtési és hasznosítási arány oka részben az, hogy az ideit megelőző években nem volt egységes a szelektív hulladékgyűjtés kommunikációja, valamint a jó néhány éve itthon is megjelent lakossági szelektívhulladék-gyűjtési lehetőség bevezetése nem egységes koncepció és eszközrendszer szerint történt. Magyarországon ettől az évtől az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft-vel (OHÜ) partneri szerződésben lévő közszolgáltatók tevékenységi körzeteiben összesen mintegy 9,1 millió lakosnak van lehetősége szelektíven gyűjteni a hulladékot (2011-ben ez a szám körülbelül 8,3 millió lakos volt), ám országos átlagban csak 1,1 millióra tehető azoknak a száma, akik tudatosan és rendszeresen választják a szelektív hulladékgyűjtésnek valamelyik módját. Ami a legnagyobb számban rendelkezésre álló eszközt, a szelektívhulladék-gyűjtő szigeteket illeti, számuk országosan összesen mintegy 7000, egy-egy gyűjtőszigeten többnyire ötféle gyűjtőedényzet áll a lakosság rendelkezésére. Ez mindösszesen 30-35 ezer gyűjtőkonténert jelent országosan – összehasonlításképpen, Csehországban mintegy 100 ezer szelektívhulladék-gyűjtő konténer áll a lakosság rendelkezésére.

A november végén elfogadott hulladéktörvény szerint 2015-től a lakosságnak – a helyi lehetőségeknek megfelelően – kötelező lesz szelektíven gyűjteni a háztartási hulladékot. Ahogy világszerte, úgy Magyarországon is évről évre nagyobb mennyiségű hulladék keletkezik. Magyarországon évente összesen egy millió tonna körüli mennyiségű – papír, műanyag, alumínium, üveg – csomagolóeszköz kerül a lakossághoz és az iparhoz, ebből a mennyiségből az erre az évre tervezett begyűjtés és hasznosítás mintegy 60 százalék. Ezen a gyűjtési, hasznosítási mennyiségen, illetve az egyes hulladékáramokat tekintve az arányokon javítani kell az OHÜ szerint. A jelenlegi rossz arányt mutatja például az, hogy 10 italosüvegből – a tartalma elfogyasztása után – átlag kilenc a szemeteskukába kerül, legfeljebb egy a szelektívhulladék-gyűjtőedényzetbe. Korábbi összesített adatok szerint, Magyarországon a csomagolási hulladékokat mintegy 45 százalékban az ipar, 55 százalékban a lakosság “termeli”. Ezzel szemben a begyűjtési arányszámok mást mutatnak: átlagosan 15 százalék a lakosságtól, 85 százalék pedig az ipari, kereskedelmi, szolgáltatói, intézményi körből származik.

Ajánlott tartalom

Pécs európai küldetési címkét kapott a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért

A klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó uniós program keretében 23 város, köztük Pécs kapta meg az európai küldetési címkét a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért - közölte az Európai Bizottság csütörtökön.