Körkörös gazdaság? Mind nyernénk rajta?

A tagállamokban történő újrahasznosítás növeléséért és a körkörös gazdaság erősítéséért hozott döntéseket az Európai Bizottság. Ez nemcsak a környezetnek, de a versenyképességnek is segítene.

Az új hulladékcélok elérése 580 ezer munkahelyet hozna létre, miközben Európa versenyképesebbé válna, és csökkenne a költséges és ritka anyagok iránti kereslet. A javaslatok elfogadása a környezeti hatásokat és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást is csökkentené. A terv arra kéri az európaiakat, hogy a települési hulladék 70 százalékát, a csomagolási hulladéknak pedig 80 százalékát hasznosítsák újra 2030-ig, valamint 2025-ig tiltsák be az újrahasznosítható anyagok hulladéklerakókban való eltemetését. A dokumentum a tengeri szemét és az élelmiszer-hulladék csökkentésére is kitűz célértéket.

A meglévő irányelvek hulladékcéljainak emelésére irányuló felülvizsgálatot abban az összefüggésben kell szemlélni, hogy azok a lineárisról egy körkörösebb gazdaságra való áttérés motorjai legyenek. A nyersanyagok kinyerése, egyszeri felhasználása és eldobása helyett az új jövőkép egészen más gazdasági modellt vázol fel. A körkörös gazdaságban az újrafelhasználás, a megjavítás és az újrahasznosítás válik normává – a hulladék pedig a múlté. Az anyagokat – újra felhasználva őket – hosszabb ideig tartanánk használatban, az növelné az EU hatékonyságát, és így versenyképességét is a globális színtéren.

Janez Potočnik környezetvédelmi biztos szerint: „A feltörekvő gazdaságok, az új középosztálybeli fogyasztó milliói és a kölcsönösen összekapcsolódó piacok által jellemzett 21. századában még mindig 19. századból örökölt lineáris gazdasági rendszereket működtetünk. Ha versenyben akarunk maradni, akkor a lehető legtöbbet kell kihoznunk az erőforrásainkból, vagyis produktívvá kell tennünk, újra kell hasznosítanunk őket – ahelyett, hogy szeméttelepeken temetnénk el őket. A körkörös gazdaságra való átállás nem csupán lehetséges, hanem nyereséges is – ez azonban nem jelenti azt, hogy a megfelelő szakpolitikai lépések nélkül is meg tudna valósulni. Az általunk javasolt 2030-as célokhoz már ma cselekednünk kell, hogy felgyorsítsuk a körkörös gazdaságra való áttérést, és kiaknázhassuk a benne rejlő üzleti és munkahely-teremtési lehetőségeket.”

Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős uniós biztos: „A körkörös gazdaság sikerének kulcsa a kutatás és az innováció, ezért teszünk ma közös megközelítésre javaslatot. A támogató szabályozási keret mellett az új Horizont 2020 program is hozzá fog járulni az erőforrás-hatékony, zöld és versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású európai gazdaság kialakításához szükséges tudáshoz.”

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Pécs európai küldetési címkét kapott a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért

A klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó uniós program keretében 23 város, köztük Pécs kapta meg az európai küldetési címkét a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért - közölte az Európai Bizottság csütörtökön.