Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Környezetvédelem / Konferencia a vízminőséget veszélyeztető tevékenységek visszaszorításáról

Konferencia a vízminőséget veszélyeztető tevékenységek visszaszorításáról

A világban mindenütt felismerték, hogy a víz stratégiai jelentőségű erőforrás, ezért Magyarország számára is a vízkészletek védelme, valamint az ehhez kapcsolódó nemzetközi együttműködés kiemelt stratégiai kérdéskör – mondta Kling István, a Vidékfejlesztési Minisztérium vízügyekért felelős helyettes államtitkára kedden Budapesten egy szakmai tanácskozáson.

A konferenciát az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága több civil szervezettel, köztük a  Magyar Természetvédők Szövetségével közösen szervezte a vízminőséget veszélyeztető tevékenységek visszaszorítása témakörében. A helyettes államtitkár jelezte: Magyarország számára kiemelt témakör az uniós soros elnökség időszakában a vízkészletek védelme és az integrált fenntartható vízgazdálkodás. Ez a szemlélet a közös spanyol-belga-magyar trió programban is kiemelt prioritásként szerepel.
Kling István elmondta azt is: az Európai Unió vízpolitikájának célkitűzéseit és végrehajtási keretét főként az úgynevezett víz keretirányelv adja meg. E szerint 2009 végéig el kellett készíteni a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket, amelyek alapján a tagállamoknak 2012-ben meg kell kezdeniük az intézkedések végrehajtását, amelyek szükségesek a vizek jó állapotának eléréséhez. Az intézkedések végrehajtási határideje 2015 vége.

A helyettes államtitkár a magyarországi vizek állapotát érintő intézkedési programok közül megemlítette egyebek mellett a nitrát akcióprogramot, a szennyvíz-programot, az ivóvíz minőségét javító programot, a szennyezés csökkentési programokat, valamint a Natura 2000-es programot.
Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság – igazodva a víz keretirányelv végrehajtási menetrendjéhez – 2012-ben teszi közzé az átfogó, az EU vízstratégiájára vonatkozó dokumentumát, amely a Blue-print nevet viseli.
Az EU Bizottság környezetvédelmi igazgatóság 2012-ig egy átfogó felmérést végez az unió vízpolitikájának területén, különös tekintettel a víz keretirányelvhez kapcsolódóan a tagországok által készített vízgyűjtő-gazdálkodási tervek áttekintő értékelésére; az aszály és a vízhiány kezelésére vonatkozó tagállami stratégiákra és intézkedésekre; továbbá a vízkészletek sérülékenységének vizsgálatával és a klímaváltozással összefüggő emberi tevékenységek okozta terhelések hatásmechanizmusának vizsgálatára.

Kling István kiemelte: magyar érdek is, hogy a vízgazdálkodási szempontok bekerüljenek az uniós politikák közé, amelyek tanácsi következtetések formájában hozzájárulhatnak a bizottság Blue-print áttekintési folyamatának komplexitásához. A szakpolitikus kiemelte e területről, hogy különösen fontos az éghajlatváltozás és a vízpolitika összefüggéseinek vizsgálata, valamint az ökológiai vízigények és az ökológiai szolgáltatások felmérése, továbbá a nemzetközi együttműködés ösztönzése. Ezeknek a folyamatoknak a reflektorfénybe állítását a szélsőséges vízügyi jelenségek integrált szempontú kezelésével lehet megoldani. Ezért a tanács felkérné a bizottságot, hogy a Blue-print keretei között tárja fel azokat a megoldásokat, amelyek elősegítik a szóban forgó jelenségek egységes vízügyi és más nemzetgazdasági szektorokban történő integrált kezelését.
Tekintettel arra, hogy az egyre szaporodó szélsőséges körülmények egyre nagyobb károkat okoznak, Magyarország javasolja az EU szolidaritási alap hatékonyságának áttekintését és egy kárenyhítési alap létrehozási lehetőségének megvizsgálását.

Emellett hazánk javasolja a bizottságnak azt is, hogy a vizekkel való integrált gazdálkodás szellemében a Blue-print keretei között tegye hangsúlyosabbá a vizek által nyújtott ökológiai szolgáltatások megjelenítését, beleértve ezek nemzetközi határon átnyúló aspektusait is. Magyarország számára fontos az is, hogy felhívja a többi uniós tagállam figyelmét az unión belüli és a nem uniós államok közötti együttműködés fontosságára.
A szóban forgó témákban a magyar törekvés egy orientációs vita lefolytatása a Blue-printhez való tanácsi hozzájárulás főbb irányairól ez év márciusának végén az informális környezetvédelmi tanácsülésen. E miniszteri vita eredményeinek tükrében a következtetések elfogadására várhatóan ez év júniusában környezetvédelmi tanácsülésen kerülne sor.

A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy a magyar soros elnökség tevékenységéhez szorosan kapcsolódik, hogy az idei év első felében fogadja majd el az Európa Tanács a Duna Régió Stratégiáját, amelynek egyik fő pillére a természeti környezet védelme, és ezen belül is a vízvédelem.
Kling István aláhúzta: hazánk elkötelezett az EU Duna Régió Stratégia magyar elnökségi félév alatti véglegesítése mellett, és mint tagállam fontos szerepet kíván játszani annak végrehajtási folyamatában. Ezért Magyarország az általa fontosnak ítélt témákban – ez a vizek minőségének helyreállítása és védelme, valamint a környezeti kockázatok kezelése – jelezte, hogy mint tagállam koordinátori szerepet szeretne vállalni ezen ügyekben.
A helyettes államtitkár beszélt még arról is, hogy Magyarország számára rendkívül fontos a Tisza vízgyűjtőjén összehangolt vízgyűjtő gazdálkodási terv megvalósítása. Magyarország vízgazdálkodási problémáinak 70 százaléka ugyanis a Tisza-völgyben adódik, és ott lép fel.

Ajánlott tartalom

Otthonról is megmenthető a világ? – a dm kampányában mindenki megteheti saját környezettudatos vállalását!

Mit tehetünk, ha a fenntarthatóságot szeretnénk beépíteni a mindennapok gyakorlatába?