Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A Magyar Cukor Zrt. kaposvári cukorgyárában működő üzemben a biogáz előállítása során egy másik értékes anyag is keletkezik az eljárás melléktermékeként: a tápelemekben gazdag fermentlé.
A biogáz gyártásával párhuzamosan emelkedő fermentlé-mennyiség miatt a Magyar Cukor Zrt.-nek egy gazdasági alapokra helyezhető és környezetileg fenntartható megoldást kellett találnia. A kaposvári biogáz üzemben keletkezőhöz hasonló fermentlének a mezőgazdasági felhasználása bevett gyakorlat, ezzel az eljárással értékes tápelemek kerülhetnek vissza a talajba. A fermentlé összetétele biogáz-üzemenként eltérő, a Kaposváron képződő fermentlé jelentős mennyiségű káliumot, nitrogént, cinket és bórt tartalmaz, így felhasználásával jelentős mennyiségű műtrágya váltható ki, tudtuk meg a Horváth Zoltántól, a Magyar Cukor Zrt. vízgazdálkodási- és környezetvédelmi vezetőjétől.
– Természetesen a mértékletesség – mint a többi trágyánál, például az istállótrágyánál – itt is fontos, hiszen kontroll nélküli alkalmazása akár vissza is üthet. Ezért kijuttatása csak engedély birtokában történhet, talajvédelmi terv alapján – mondta Horváth Zoltán. – A terv készítésekor a fermentlé és a talaj laboratóriumi vizsgálatainak birtokában szakértő határozza meg a területenként kijuttatható mennyiséget, ami vetett kultúrától és területtől függően általában hektáronként 30-50 köbméter. Ennek a tervnek alapján adja ki a Kormányhivatal a kijuttatási engedélyt. A fermentlében lévő tápanyagok hektáronként 50-100 ezer forint értékű műtrágyát válthatnak ki, figyelembe véve, hogy a benne lévő tápelemek nem azonos ütemben hozzáférhetőek a növények számára, mint a műtrágyák. 2016-ban közel 20000 köbméter fermentlét hasznosítottak mezőgazdasági területeken. A logisztikai költség miatt elsősorban Kaposvár 25 kilométeres környezetében lévő területek művelőit keresték meg, és ez az újfajta, visszaforgatott természetes tápanyagforrás azonnal komoly érdeklődésre talált.
– Eddig már tucatnyi üzemmel kezdődött meg az együttműködés, kiemelt partnerünk a Kaposvári Egyetem, mellyel közösen egy a fermentlé hozamnövekedést okozó hatásainak vizsgálataira irányuló kísérleti projektet is indítottunk – folytatta Horváth Zoltán.
– A kijuttatás a termőföldre kétféle módon történhet: locsolással, egy 18 méter munkaszélességű csőfüggönnyel, közvetlenül a növény tövéhez, illetve injektorral 10 centi mélyen közvetlenül a gyökérzónába. Jellemzően a csőfüggönyös módszer esetén a tavaszi vegetációs időszakban, az injektálás viszont ősszel a tarlókba történik. Az engedélyeinkben kiemelt szerepet kapott a lakossági szagterhelés minimalizálása, ezért az érintett települések jegyzőit előzetesen tájékoztattuk. A lakott területektől való védőtávolságokat is figyelembe veszi a kijuttató cég. 2016-ban nem érkezett ilyen jellegű lakossági panasz. Az idén a területek engedélyezése tovább folyik, hogy a kijuttatott fermentlé mennyiségének növelése se okozzon műszaki problémát. A teljes cikk itt olvasható.
