„Zöldebbé” teszik a kecskeméti cég biogázüzemét

Egy norvég kutatóintézet is „beszáll” a környezetbarát technológia kifejlesztésébe. Ugyanannyi energia termelése kevesebb alapanyagból, kevesebb fermentációs maradék és kisebb károsanyag-kibocsátás a biogázüzemben: ez a célja annak a Norvég Alap által támogatott projektnek, amelyben egy norvég és egy magyar kutatóintézet, valamint egy biogázüzemet is működtető cég, a kecskeméti Pilze-Nagy Kft. fogott össze környezetbarát technológiák kidolgozására és alkalmazására.

A projekt nyitórendezvényén az is kiderült, a tervezett fejlesztés olyan újszerű megoldást jelent majd, amire mezőgazdasági biogázüzemekben még nincs példa.

A laskagomba-termesztéssel foglalkozó Pilze-Nagy Kft. 2007-ben épített biogázüzemet a gombatermesztés során keletkező szerves hulladékok hasznosítására. A biogázüzem kör alakú fermentorában olyan biológiai folyamatok mennek végbe, amelyek során a szerves anyagok egy része energianyerésre alkalmas gáz termelése mellett lebomlik, a maradékanyagot pedig tárolókban helyezik el.

A projekt egyik célkitűzése az, hogy javítsuk a fermentorban a lebontás hatékonyságát, így kevesebb szerves alapanyagra lesz szükség és kevesebb lesz a fermentációs maradék is – magyarázza Somosné dr.Nagy Adrienn, a cég ügyvezetője.  Ezt azzal érjük el, hogy a fermentorból kikerülő szerves anyagok egy részét nem helyezzük el a tárolókban, hanem biológiailag kezeljük és visszajuttatjuk a fermentációba, vagyis másodjára is bevonjuk az energiatermelési folyamatokba. Ez a többlépcsős anyagkezelési technológia egy olyan újszerű megoldás lesz, amilyenre mezőgazdasági biogázüzemekben még nincs példa.

A másik célkitűzés a füstgáz-kibocsátás csökkentése egy füstgáztisztító rendszer beépítésével. A jelenleg 1000 m3/óra sebességgel keletkező füstgáz szennyezőanyag-tartalmának csökkentése jelentősen hozzájárul a környezettudatos zöldenergia-termeléshez és az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorításához.

A fejlesztésre a Norvég Alap Zöld Ipari Innováció programjának támogatásával nyílik lehetőség. A nyitórendezvényen Tarnóczky Tímea programkoordinátor arról számolt be, hogy összesen 90 pályázatot nyújtottak be, a rendelkezésre álló 6 és fél milliárd forintból 28 projektet tudnak támogatni.

A norvég partner, a TEL-TEK kutatóintézet más kutatási területek mellett már 10 éve foglalkozik a hulladék alapú bioenergia-termelés kérdéseivel – mutatta be az intézetet Jon Hovland projektmenedzser. Kifejlesztettek egy olyan kisméretű kompakt biogázüzemet is, ami kamionon szállítható a telepítés helyszínére. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. és annak szegedi Biotechnológiai Divíziója – amelynek egyik kiemelt kutatás-fejlesztési területe a biológiai alapú energiatermelés – már évek óta fontos partnere a Pilze-NagyKft.-nek – utalt a közös projekt előzményeire Uzsoki Bálint projektmenedzser. A cég többéves biogázüzem üzemeltetési tapasztalata együtt a két kutatóintézet szellemi hátterével garancia a projekt sikerére – véli Somosné dr. Nagy Adrienn ügyvezető.

A nyitórendezvény szélesebb kitekintést is adott Bács-Kiskun megye gazdasági aktualitásaira és területfejlesztési programjára is. Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a cégek nettó árbevételének növekedését emelte ki, ami 2012-ről 2013-ra 21,5 %-kal nőtt a megyében. A régió nettó árbevételének 52,8 %-a keletkezik Bács-Kiskun megyei cégeknél.  Ebben az eredményben természetesen kiemelt szerepet játszik a Mercedes. Rausch Sándor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke a 2014-2020 között várhatóan rendelkezésre álló területfejlesztési forrásokat és az azokhoz rendelt célokat, prioritásokat mutatta be. A sokrétű fejlesztési programban helyet kap a környezetterhelés csökkentése is, különös tekintettel az üvegházhatású gázok kibocsátására és a hulladék mennyiségének csökkentésére, de a környezetbarát közlekedési formák szélesítése is hangsúlyosan szerepel a célok között.

A projekt címe „A biogáz üzem működésének  hatékonyságát növelő és károsanyag-kibocsátásának csökkentését lehetővé tevő, innovatív technológiák kifejlesztése”

Teljes költségvetése 210 millió Ft, ebből 180 millió Ft a támogatás.

A projekt tervezett zárása 2016. április 30.

Ajánlott tartalom

Törökországot is meghódítanák a kínai napelemes cégek

Úgy tűnik, a kínai beszállítók már a törökországi napelemes piac felé is kacsintgatnak.