Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Klímaváltozás / Karbonkvótát akarnak a tengert vassal trágyázók

Karbonkvótát akarnak a tengert vassal trágyázók

Légkörünk üvegházgáz-tartalmát csökkentenék tudósok azzal, hogy vasat juttatnának a tengerekbe, hogy növeljék az algák karbonmegkötő kapacitását. A módszert azonban viták övezik a tudomány berkeiben. A nemzetközi jogszabályok a káros mellékhatások miatt tiltják a vasszórást.

A szakemberek viszonylag kevés megbízható információval rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy a tengeri élővilágnak mennyire tesz jót (vagy rosszat) környezetük vastartalmának növelése, írja a klimablog.hu.

Felgyorsított karbonelnyelés

A kísérlet keretében 150 négyzetkilométeren tudósok mintegy 7 tonna vasat juttattak a Déli-óceánba 2004-ben. A 2012-ben nyilvánosságra hozott vizsgálati eredmények elsőként mutattak rá a módszer működőképességére. Korábban ugyanis közel tucatnyi kísérletet végeztek, ám ezekből nem bizonyosodott be, hogy a tárolt szén-dioxid az óceán felsőbb rétegeiben marad-e (ahol esetlegesen újra visszakerülhet a légkörbe), vagy a mélybe kerül. Az új kísérletből kiderült, hogy az algákban megkötött karbonnak legalább a fele a 1000 méter alá merült.

Az érvényben lévő moratórium azonban még a kísérlet véghezvitelét is megnehezítette és megdrágította. Az algaburjánzásnak ugyanis köztudottan káros hatásai vannak a tengeri élővilágra. A kísérlet mögött állók mégis úgy vélik, a módszert be kellene iktatni az ENSZ égisze alatt működő karbon-kvótarendszerbe, ahol például faültetésért vagy lápok megőrzéséért számolhatják el a piaci szereplők a megtakarított ÜHG-kibocsátást, amiért karbonkvótákat kapnak cserébe.

E szakemberek elfogadhatónak tartják, ha állami szereplők kaphatnának csak engedélyt e módszer kivitelezésére – magáncégek tehát nem –, így a hatóságok hatékonyan tudnák felügyelni, ki mit művel a tengerekkel.

A geomérnökség kora
Egyre ismertebb a „geoengineering” tudománya, amely több módszert is bevetne a klímaharc eszköztáraként. A tengerek vassal szórása mellett ilyen a háztetők fehérre festése (így nem melegednek fel annyira e felületek, s kevesebb energiát kell használni a beltéri helységekben a légkondicionálók működtetésére) vagy szulfát aeroszol permetezése a sztratoszférába, amely tompítja a napsugarak erejét. E módszerek többsége azonban közel sem élvez általános elismertséget.

Ajánlott tartalom

Emléktáblát kap a gleccser, amely a felmelegedés miatt elsőként tűnt el Izlandon

Az Okjökull az ország négyszáz gleccserének egyike volt, száz éve még 15 négyzetkilométernyi területet foglalt el Izland nyugati részének hegyvidéki területein, vastagsága 50 méteres volt.