Jön a “Ne vásárolj semmit” nap

A „Ne vásárolj semmit!” napra 2011-ben már kilencedik alkalommal kerül sor. A november utolsó péntekén (2011. november 25-én) megtartott eseményen idén már több mint hatvan országban több százezer ember vesz részt és tart egynapos vásárlási szünetet.

A karácsonyi nagybevásárláshoz közeledve ilyenkor válik igazán aktuálissá a kérdés, mivel – vagy mivel ne – ajándékozzuk meg szeretteinket. Ebből az alkalomból jelent meg a CG & Partners Kft. Fenntarthatósági Füzetek ingyenes kiadványsorozatának hatodik kiadványa, mely a Felesleges termékek vs. tudatos vásárlás címet viseli, és ingyenesen letölthető a cég honlapjáról. Ahogy a Felesleges termékek vs. tudatos vásárlás című füzetben olvasható, a környezet iránti felelősség nemcsak a termelő, hanem a fogyasztó oldaláról is megközelíthető. Az, hogy visszaváltható- vagy egyutas kiszerelésű italt, magyar vagy olasz szőlőt, hagyományos vagy méltányos kereskedelemből származó kávét vásárolunk, önmagában csak nagyon kis lépést jelent, de minden döntésnek súlya van.

 
Hogy mitől válik egy termék felelőssé, arra nincs egyértelmű útmutatás, így a kiadvány elsősorban azt mutatja be, hogy mitől lehet egy termék felesleges, vagy rossz választás. A bemutatott szabályok és példák iránymutatásul szolgálnak, és nem megfellebbezhetetlen ítéletnek, hiszen a legfeleslegesebb tárgy is értékes lehet, ha szép emlék fűződik hozzá. A témakört a karácsonyi ajándékozás példáján keresztül vezeti végig a kiadvány, hiszen bár a feleslegesnek érzett termékek a mindennapokban, az élet bármely területén előfordulnak, de sehol sem olyan mennyiségben, mint karácsonykor. A túlcsomagolás főleg az ünnepek környékén éri el csúcspontját. A Greenpeace „Ne csomagolj!” kezdeményezése arra hívja fel a figyelmet, hogy évente 100.000 tonna karácsonyi csomagolópapír fogy csak Európában, az emiatt kivágott famennyiséget pedig közel 600.000 szálra becsülik. Arra kérik a csatlakozókat, hogy ne csomagolják be karácsonyi ajándékaikat, csak kössék át egy zöld szalaggal. Akik a zöld szalagot csuklójukra kötik, ezzel kérésüket fejezik ki, hogy az ő ajándékukat ne csomagolják be.

 
A felesleges termékeknek számos megnyilvánulása létezik. A piros villahóember, a fehér fenyőkanál és a zöld késmikulás összeállítású műanyag karácsonyi étkészlet esetén például a termék formája és a funkciója kerül összeütközésbe. Vannak azonban olyan ajándéktárgyak is, melyeknek feladata nem más, mint a karácsonyi ünnep megzavarása (pl. Tannenbomb). A felesleges termékek, a felesleges karácsonyi ajándékok kiküszöbölésének, a Pareto-optimum elérésének egyik módja lehet a csere. Az alternatív, tehát pénz nélküli csere azonban rendkívül sokféle lehet. A hagyományon alapuló cserét kalákának nevezzük (például a szomszéddal tojást mézre cserélő anyuka). Csere nemcsak közvetlenül két ember között alakulhat ki, hanem léteznek a világon ún. kaláka körök is (pl. a LETS rendszer Kanadában, vagy a soproni Kékfrank utalványrendszer). Az egyoldalú csere modern nagyvárosi formája az ún. freegan életforma, melynek követői a jóléti fogyasztói társadalom pazarlása ellen önkéntes munkanélküliséggel és csendes, életvitelszerű újrahasznosítással tiltakoznak. A példák egy része nem követhető, más talán nem is követendő, de sokszínűségük a bizonyítéka annak, hogy van élet a hagyományos fogyasztói struktúrákon kívül is.

Ajánlott tartalom

Pécs európai küldetési címkét kapott a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért

A klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó uniós program keretében 23 város, köztük Pécs kapta meg az európai küldetési címkét a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért - közölte az Európai Bizottság csütörtökön.