Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Érik a zöldbank végleges koncepciója, amelyet a Fidesz-kormány már évek óta dédelget. A piacon lévő bankok közül a Gránit, a Széchenyi és a Takarékbank is szóba jöhet házi agrárbankként, de egyik jelölt sem tökéletes.
A kormány április végére vár kész koncepciót a leendő zöldbankról a Vidékfejlesztési Minisztériumtól (VM) és a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM) – a múlt hét szerdai kormányülés szerint a VM-nek már kész tervei vannak, írja a vallalkozoi.negyed.hu. A létrehozandó bank a családi gazdaságok és a fiatal gazdák hitelhez jutását hivatott majd segíteni, közvetlenebb kapcsolatban lenne a mezőgazdasági vállalatokkal, mint a klasszikus kereskedelmi bankok, és a tervek szerint több tízmilliárd forintnyi forrást fordíthat erre a célra.
Demján, Töröcskei és a szövetkezetek
A bank alapítóiról és alaptőkéjéről még nincs döntés, de a kormány bankvásárlási terveire rálátó, érintettségük okán nevük elhallgatását kérő forrásaink szerint három bank is szóba jöhet. A Takarékbank, a Demján Sándor kezében lévő Gránit Bank és a Töröcskei István (ma az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója) által alapított Széchenyi Bank is potenciálisan zöldbankká formálható – egyelőre párhuzamosan futnak a tervek arról, hogy melyik bankban könnyebb vagy célszerűbb például tőkeemelés révén pozícióhoz és irányítási jogokhoz jutni. (Arról korábban írtunk, hogy a Gránit Bankot és a Takarékbankot éppen átvilágítják.) Kicsi bankot – mint amilyen Demján vagy Töröcskei bankja – olcsóbban és gyorsabban meg lehet venni, de jelen állapotában egyik sem alkalmas arra, hogy széles körben és hatékonyan közvetítsen forrásokat a mezőgazdasági vállalkozásoknak. A Gránit Bank ugyan jó kapcsolatokat ápol a takarékszövetkezeti szektorral (Demján Sándor az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökeként személyes kapcsot jelent a szövetkezetek és a bank között), de saját fiókhálózata nincsen, a Széchenyi Bank pedig a hitelszövetkezetekkel áll partnerségben, ám ezekből mindössze négy működik az országban.
Ez nem jelenti azt, hogy a Széchenyi Bank ne ambicionálná, hogy zöldbankká váljon. Töröcskei István korábban azt nyilatkozta az [origo]-nak, hogy számos ágazat, például az építőipar és a mezőgazdaság sajnálatosan kimarad a kereskedelmi bankok hiteleiből, de a Széchenyi Bank a hitelszövetkezetek révén “ott él a hazai kisvállalkozások között, ismeri a cégeket, és látja a kockázatokat, ezért könnyebben bevállalja a hitelnyújtást”. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a szerdai kormányülés után épp e közvetlen kapcsolat fontosságára utalt. A két kisbanknál jóval szélesebb körben és hatékonyabban teríthetné a zöld forrásokat a magát egyébként is a “vidék bankjaként” aposztrofáló Takarékbank és a takarékszövetkezetek – de, ami ennek a banknak az előnye, az a hátránya is. Ebben az esetben nagyobb tőkeemelésre, több pénzre volna szükség ahhoz, hogy az állam tulajdonrészhez juthasson, amiért cserébe egy országosan működő banki hálózathoz jutna, de egyszersmind a nyakába venné a takarékszövetkezeti integráció problémáit. A szövetkezetek önálló jogi szervezetek, külön menedzsmenttel és döntéshozatallal, eltérő tőkeellátottsággal és fejlettségi szinten, ami azt is jelenti, hogy nehezebb a szektor összes szereplőjét egy irányba terelni.
Minek kell állami bank?
A lebonyolítás nehézségei ellenére számos érv hozható fel az állami bankvásárlás mellett. Banktulajdonosként az államnak egyértelmű beleszólása lenne abba, hogy milyen hitelcélok, milyen ágazatok finanszírozása kerüljön az adott bank fókuszába, ennek a mostani hitelszegény időszakban és a nagyobb kereskedelmi bankok passzivitása láttán sokkal nagyobb a jelentősége, mint normális – gazdasági válsággal és rossz hitelekkel nem terhelt – piaci viszonyok közepette.
Egy speciális bank tulajdonosaként jobban pörgetheti az állam a hitelezést, mint ha csak speciális pályázatok, hitelprogramok révén – például a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül – pumpálna pénzt a gazdaság bizonyos ágazataiba, a jegybanki felmérések is rendre igazolják, hogy a bankszektor mostanában akkor sem szívesen ad pénzt, ha éppen tudna.
Az állami szerepvállalásnak azonban kockázatai is vannak. A bankvásárlás önmagában nem ütközik semmilyen jogi akadályba, de a tiltott állami támogatást kőkeményen bünteti az unió (januárban ez a Malév esetében is világosan kiderült). Egy európai uniós ország bankszektorában az állam egyetlen piaci szereplőt sem hozhat a versenytársainál kedvezőbb helyzetbe, nem adhat például olcsóbb hiteleket vagy magasabb betéti kamatokat annál, mint amit a piaci folyamatok indokolnak, vagyis nem nyújthat a saját bankjának olyan segítséget, amely másnak nem elérhető.
Évek óta napirenden
A zöldbank ötlete nem új, az Orbán-kormány a 2010-es választások kampányában sokszor elővette a témát. A fogalom nem mindig a mezőgazdasági fókuszt jelentette, időnként keveredett a panellakások felújítására és energiatakarékos beruházásokra vonatkozó hitelnyújtással. A megvalósítás módjáról Orbán Viktor 2010 februárjában azt mondta: a speciális pénzintézet formája attól függ majd, hogy mit találnak várható kormányra kerülésük után az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kasszájában. A koncepció két évvel a választások megnyerése után sem végleges még – a csúszás okát az előkészület alatt álló lehetséges bankvásárlást ismerők két tényezővel magyarázzák. Egyrészt azzal, hogy bár az elképzelés, a víziók készen voltak, operatív szinten felkészületlenek voltak a kormány tagjai, másrészt elszámolták magukat az Európai Unió hozzáállásával kapcsolatban. Az Orbán-kormány szívesen lazította volna kormányzásának első tört évében a költségvetési hiánycélt, az Európai Bizottság azonban világossá tette a kormányfő számára, hogy ez nem járható út. Ez átírta a korábbi menetrendet, új megoldásokat kényszerített ki, és új frontokat nyitott a kormány számára, ami lekötötte a kabinet energiáit, és szűkítette a rendelkezésre álló forrásait.
