Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A 20 fő feletti magyarországi cégek csaknem 88 százaléka véli úgy, hogy amennyiben a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe veszi, akkor pozitív hatást gyakorol a társadalomra, a környezetre és a gazdaságra – derül ki a GKI gazdaságkutató Fenntartható Fejlődés Évkönyvéből.
A gazdaságkutató keddi tájékoztatása szerint a 20 fő feletti vállalatok kétharmada ért egyet azzal az állítással, hogy amennyiben a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe veszi, akkor rövid távon ugyan nem, de hosszabb távon javíthatja a cég gazdasági eredményességét. A cégek 55 százaléka szerint mindez még versenyelőnyt biztosító tényezővé is válik a társaság számára. Ugyanakkor a vállalkozások körében végzett felmérés alapján a cégek 55 százalékának nincs semmilyen környezetvédelmi irányítási rendszere, 51 százalékuknak pedig belátható időn belül nem is lesz. A nagyobb termelő vállalatok esetében a rendszerek megfelelő működtetését igazoló tanúsítványok meglétéhez üzleti érdekeltség is kötődik. Így a vállalati mérettel arányosan, főként az ipari és építőipari cégek esetében egyre nő a környezetvédelmi irányítási rendszerrel rendelkező vállalkozások aránya.
A többségében külföldi tulajdonú cégeknél a külföldi üzleti kultúrában hamarabb megjelenő környezeti felelősségvállalás is szerepet játszik abban, hogy körükben jobban elterjedt az ilyen típusú rendszerek alkalmazása. A GKI közölte azt is hogy a magyar gazdaság energiaintenzitása – azaz, hogy a GDP egy egységéhez mennyi energiát kell felhasználni – az elmúlt évtizedben egyre kedvezőbbé vált, folyamatosan csökkent. A visegrádi országok energiaintenzitása átlagosan 30 százalékkal mérséklődött, köztük Magyarországé 22 százalékkal. 2001-ben Magyarország energia-intenzitása az EU27 átlagértékét 16 százalékkal haladta meg, 2009-re ez az érték 14 százalékra csökkent. A GKI második alkalommal készítette el a kiadványt, a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében készült. Az előzőhöz képest újdonság, hogy az évkönyv második része bemutatja a 20 fő feletti magyarországi vállalkozások – elsősorban a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos – tudatosságát, terveit, preferenciáit és várható ráfordításait. Az információkat tavaly a negyedik negyedévben reprezentatív felmérések során gyűjtötték össze.
