Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Klímaváltozás / Japán legnagyobb korallzátonyának mindössze egy százaléka egészséges

Japán legnagyobb korallzátonyának mindössze egy százaléka egészséges

Japán legnagyobb korallzátonyának mindössze egy százaléka egészséges – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint az aggasztó mutató oka, hogy a kelet-ázsiai szigetország koralltelepének nem sikerül regenerálódnia az újabb és újabb korallfehéredések után.

A délnyugat-japán Szekiszei Lagúna korallállománya 80 százalékkal csökkent az 1980-as évek vége óta a tengervíz melegedése és a korallevő töviskoronás tengericsillagok (Acanthaster planci) pusztítása miatt – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A japán környezetügyi minisztérium szerint a több mint 67 négyzetkilométeren elterülő lagúnának ma már mindössze 1,4 százaléka egészséges, miután a területet 1998-ban, 2001-ben, 2007-ben és 2016-ban is tömeges korallfehéredés sújtotta. “Ha a korallzátonyok nem regenerálódnak, az óriási veszteséget jelent megannyi teremtmény számára és jelentős hatással van a régió ökoszisztémájára” – mondta Kondo Csihiro, a minisztérium illetékese.

A szaktárca 2008 óta először elemezte a Szekiszei lagúnabeli, valamint az Okinava prefektúrai Isigaki és Iriomote szigetek körüli két másik korallzátonyról készített műholdas felvételeket, valamint a térségek mintegy ezer helyszínéről származó adatokat. Kondo szerint a Szekiszei Lagúnában 1991-ben 14,6 százalék, míg 2008-ban már csupán 0,8 százalék volt az egészséges korallok aránya. A két szomszédos lagúnában ugyancsak 1 százalék körüli volt az egészséges virágállatok lakta területek aránya. A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszan tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodó halakra és rajtuk keresztül az emberekre is.

A korallok ugyanakkor képesek regenerálódni, ha a víz hőmérséklete lecsökken. “A legfrissebb tanulmány azonban azt mutatja, hogy a korallok nem igazán tudtak regenerálódni 2008 óta, valószínűleg részben a 2016-os újabb fehéredés miatt” – magyarázta Kondo. A Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Nino légköri jelenséggel kísért 1998-as volt az eddig feljegyzett egyik legsúlyosabb tömeges korallfehéredés, amely hatvan trópusi ország korallzátonyait érintette. A kutatók szerint a fehéredés mellett az óceánok savasodása is óriási veszélyt jelent a virágállatokra.

Ajánlott tartalom

Emléktáblát kap a gleccser, amely a felmelegedés miatt elsőként tűnt el Izlandon

Az Okjökull az ország négyszáz gleccserének egyike volt, száz éve még 15 négyzetkilométernyi területet foglalt el Izland nyugati részének hegyvidéki területein, vastagsága 50 méteres volt.