Kezdőlap / Technológiák / Épületek / Itt a top 10 napenergia trend 2019-ben
Tudj meg többet: Napenergia

Itt a top 10 napenergia trend 2019-ben

Az idei évben folytatódhat a napenergia világhódítása, köszönhetően elsősorban a technológiai fejlődésnek, a költségek további csökkenésének, valamint a fenntartható energiatermelésre vonatkozó szabályozások terjedésének.

Az újonnan telepített kapacitások minden korábbit meghaladhatnak, azonban 2019 vízválasztó lehet a megaprojektek kilátásait illetően. A Wood Mackenzie jelentése alapján összeszedtük, mi lehet a globális fotovoltaikus piacok top 10 trendje 2019-ben.

1. Az új telepítések meghaladják a 100 gigawattot

2018-ban a globális fotovoltaikus telepítések az iparág történetében először csökkentek, nagyrészt a szabályozás kínai szigorítása miatt, 2019-ben azonban az újonnan telepített kapacitások végre áttörhetik a 100 GW-os lélektani határt – prognosztizálja a Wood Mackenzie, amely összességében 103 GW új naperőművi kapacitás telepítésére számít 2019-ben világszerte. Mások, például a Bloomberg New Energy Finance és a IHS Markit szerint az új telepítések már 2018-ban meghaladták a 100 MW-ot.

A 20 legnagyobb piac az új telepítések mintegy 83 százalékának fog helyet adni 2023-ig, a leggyorsabb kapacitásnövekedést felmutató országok pedig a Közel-Keleten és a mediterrán térségben találhatók (Szaúd-Arábia, Irán, Egyiptom, Olaszország). Kína szerepe továbbra is kulcsfontosságú lesz, azonban részesedése a globális piacon a 2017-es 55 százalékról 2023-ig 19 százalékra süllyedhet. A latin-amerikai, közel-keleti és afrikai feltörekvő országok aktivitásának felpörgése elsősorban a 2020 utáni években mutatkozik majd meg az új telepítések alakulásában, ennek köszönhetően 2023-ig évi 115-120 GW körül alakulhatnak az installált új kapacitások.

2. Folytatódik a költség- és árcsökkenés

Bár 2018-ban – 2012 óta először – nem született új világrekord, a fotovoltaikus napenergia technológia költségei továbbra is sebesen csökkentek: globális átlagban mintegy 15 százalékkal éves összevetésben. Az egyiptomi, jordániai, valamint egyesült arab emírségekbeli tenderek és az azokon született, 30 USD/MWh alatti ajánlatok arra utalnak, hogy 2019-ben egyre több, hasonlóan alacsony árazású projektről dönthetnek. Sőt, a WoodMac szerint hosszabb távon, optimalizált körülmények között van tér a 14 dollár/MWh körüli árak kialakulására is.

A rekord alacsony költségek kialakítására jellegéből következően elsősorban az aukciós módszer alkalmas, amely árversenyre készteti az ajánlatot benyújtó fejlesztőket. Ilyen, potenciálisan csúcsdöntő tendereket tarthatnak 2019 első felében Mexikóban és Szaúd-Arábiában is, az ultra alacsony tarifáknak azonban egyre szélesebb piaci hatásuk is van. Például Latin-Amerikában bizonyos fejlesztők igyekeznek fix tarifás áramvásárlási szerződéseket (PPA) kötni, a befektetések magasabb megtérülése érdekében.

3. Az energiapolitikai célok és szabályozás felülvizsgálata és módosulása

A piacok és technológiák fejlődése a szabályozási környezet változásában, így például a támogatások fokozatos csökkenésében is megnyilvánul. A kiszámítható befektetési környezet pedig a naperőművek terjedése szempontjából is kulcsfontosságú. Ilyen változás például, hogy miután a kínai kormány 2018 közepén gyakorlatilag felfüggesztette az új projektek kötelező átvételi tarifával történő támogatását, az év végén már a várható új keretekről is közölt néhány, igaz, nem túlságosan konkrét részletet. Ennek értelmében a megújuló alapú, tiszta energiatermelés egyéb úton történő támogatása várható Kínában. Emellett azt is közölték, a 2020-ra vonatkozó, összesen 105 GW fotovoltaikus kapacitás telepítésére vonatkozó célszámot jelentősen meg fogja emelni, miután a telepített kapacitások már 2018 szeptemberében meghaladták a 165 GW-ot. Az új célszám 210-270 GW között alakulhat.

Szaúd-Arábiában is bemutatták a felülvizsgált 2030-as megújuló energia tervet. Eszerint a következő évtized végéig összesen 58,7 GW megújuló energia termelő kapacitást kell telepíteni az országban, amelyből 40 GW fotovoltaikus naperőmű lenne. Az új szám ugyan jóval kisebb, mint a korábban szándéknyilatkozatban rögzített 200 gigawattos cél, azonban annál sokkal konkrétabb, így befektetői szempontból praktikusabb is. Bár számos részletet még ki kell dolgozni, a 2019-es aukciós menetrendet például már meghatározta a szaúdi energiaügyi adminisztráció.

Európában is sokat tisztulhat a kép az év során. Az EU-tagok a terv szerint január végén ismertetik Nemzeti energia- és klímaterveiket, amelyeknek elvileg a megújuló energiaforrásokra vonatkozó 2030-as célszámokat, és az ezek eléréséhez szükséges tervezett intézkedéseket. Ezt ugyanakkor némileg kétségessé teszi, hogy több tagország – köztük Magyarország is – elmulasztotta benyújtani terveit az Európai Bizottságnak a megadott 2018 végi határidőig. A végleges terveket 2019 végéig kellene benyújtani a Bizottságnak. A terveknek összhangban kellene lenniük az EU által 2030-ra célzott 32 százalékos megújulóenergia-részarány számmal (a teljes végső energiafogyasztáson belül), amely a 2020-ra kitűzött 20 százalékos célszámon alapulna. A napenergiának pedig nyilvánvalóan jelentős szerepet kell betöltenie a célok elérése érdekében.

4. Bővül a napenergia-támogatásokat “kinövő” államok klubja

A nagyméretű naperőművek támogatásmentesen történő telepítése tekintetében Spanyolország, Portugália és Olaszország jár az élen, ahol számos gigawattnyi projekt van fejlesztés alatt. Ezen telepítések első hulláma 2019-ben állhat termelésbe. Ebben az évben azonban a folytatódó költségcsökkenés hatására a trend várhatóan már Dél-Európa határain túlra is kiterjed. Az Egyesült Királyságban 2017 első negyedéve óta gyakorlatilag nincs elérhető támogatási rendszer a nagyméretű fotovoltaikus projektek számára, ezzel együtt a szigetországban jelenleg is 2,3 GW új, támogatásmentes projekt van tervezés alatt; a BP például már 300 MW-nyi új, PPA-hátterű projekt fejlesztését jelentette be korábban. Idén egyelőre valószínűleg csak a britek csatlakoznak a klubhoz, de mivel a prognózis szerint a következő két-három évben várhatóan további országok vetnek véget támogatási programjaiknak, így ez a kör hamarosan tovább bővülhet.

5. Már nem csak az energiavállalatok játszótere

A nagyméretű fotovoltaikus projektekre vonatkozó keresletet mind nagyobb arányban nem energiaszolgáltatók, hanem ambiciózus megújulóenergia-célokkal rendelkező vagy egyszerűen csak jelentős megtakarításokban bízó egyéb vállalatok hajtják. A trend különösen erőteljes az Egyesült Államokban, ahol az ilyen megrendelők 56 százaléka a technológiai szektorból jön. A nagyobb naperőmű-beruházások kereslete legnagyobb mértékben ebben a szegmensben bővült a legutóbbi adatok szerint.

A teljes tavalyi évet tekintve a tengerentúlon bejelentett új projektek mintegy 25 százaléka (2,9 GW) ehhez a körhöz köthető, a vállalati megrendelők étvágyát látva pedig az arány várhatóan tovább emelkedik majd 2019-ben, amit a további kamatemelések esélye, valamint a 30 százalékos beruházási adójóváírás kifutása is támogathat. Az Államokon kívül, elsősorban Európában hasonló folyamatokra lehet számítani, különösen a már támogatások nélkül is működő piacokon. Ezt az EU 2018 decemberében elfogadott felülvizsgált megújuló energia irányelve is előmozdíthatja, amely szerint a tagállamoknak ahol lehet elérhetővé kell tenniük a hosszú távú áramvásárlási szerződéseket (PPA).

6. Élénkülő tranzakciós piac

Az úgynevezett másodlagos globális piacon már 2018-ban is erősödött az aktivitás, ez a trend pedig 2019-ben isfolytatódhat. Az előző évben világszerte csaknem 21 GW fotovoltaikus eszköz vett részt a tranzakciókban, ami 38 százalékos növekedés 2017-hez képest. Az Egyesült Államokban az összes, eddig megvalósult eszközvásárlás 47 százaléka 2018-ban valósult meg. A felvásárlási aktivitás a konszolidáció és az aukciós rendszer jellegzetességei hatására Indiában kiemelkedően fokozódhat, ahogyan bizonyos délkelet-ázsiai országokban is, ahol a kötelező átvételi tarifa rendszer meghaladása vonhatja maga után az akvizíciós tevékenység erősödését. A napenergia-termelő eszközök egyre jobban elfogadottak a bankok és más finanszírozók köreiben is, de stratégiai befektetők is igyekeznek egyre korábbi stádiumban akvirálni a projekteket, nagyobb fejlesztői kockázatot vállalva a remélt nagyobb haszonért cserében.

7. Az energiatárolával kombinált fotovoltaikus beruházások terjedése

Az energiatárolós naperőmű beruházások (solar-plus-storage) bővülésére lehet számítani 2019-ben világszerte a költségek csökkenésének, valamint annak köszönhetően, hogy mind több közműcég és állam alkalmaz fenntartható irányelveket. Különösen jelentős fejlődés várható a szigetek áramellátásának átalakításával Délkelet-Ázsiában, a Csendes-óceán déli részén, illetve az Egyesült Államok nyugati partvidékén. Az Egyesült Államokban 2023-ig összesen 8,8 GWh napenergiával kombinált tárolókapacitás települhet, ami a 2018-as 1,4 GWh-hoz képest évente 82 százalékos bővülést jelentene.

Bár egyelőre kezdeti stádiumban van, Közel-Kelet és Afrika régióiban a technológia a kombinált ciklusú gázturbinákkal (CCGT) is kezd versenyképes lenni. Ez a helyzet Marokkóban, és a 2020-as évek elejétől várhatóan Jordániában, az Egyesült Arab Emírségekben és Dél-Afrikában is versenyképes lesz a teljes élettartamra vonatkoztatott fajlagos energiaköltség alapján, a gáz ártámogatása mellett is. Ezzel együtt egyelőre várhatóan csak a kormányzati tenderek fogják előmozdítani ennek a megoldásnak a terjedését, amely így is alkalmas lehet a nyílt ciklusú gázturbinás egységek (OCGT) helyébe lépni. A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Magyarország több mint 400 MW napelem kapacitást helyezett üzembe 2018-ban

2018 rekordévet jelent az ország napenergia fejlesztéseit illetően.