Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Klímaváltozás / ITM: Magyarország klímasemlegessé tehető 2050-re

ITM: Magyarország klímasemlegessé tehető 2050-re

Magyarországot klímasemleges gazdaságú országgá lehet tenni 2050-re, de a kormány álláspontja szerint a klímaváltozás mérséklésének költségeit azoknak kell állniuk, akik azt okozták, illetve okozzák – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára a Világítástechnikai Társaság szakmai konferenciáján tartott előadásában szerdán, az Óbudai Egyetemen.

A leggazdagabb államoknak, a legnagyobb szennyezőknek és a legnagyobb multinacionális cégeknek kell ebből a legnagyobb mértékben kivenniük a részüket – jelentette ki Schanda Tamás. Az államtitkár felidézte, hogy Magyarország az Európai Tanács tavaly decemberi ülésén támogatta azt az elképzelést, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon. Jelezte ugyanakkor, hogy a megvalósításról nagy viták várhatók az uniós tagállamok között. A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy ne a magyar családokkal fizettessék meg a költségeket a klímarombolók helyett, és mindenképpen el fogja kerülni az élelmiszerek vagy az energia árának emelését. Ugyancsak ragaszkodik a kohéziós támogatások megtartásához, és kiemelten fontosnak tartja az atomenergiát, mert anélkül nincs hatékony kibocsátáscsökkentés – mondta az államtitkár. Schanda Tamás közölte, hogy az uniós tagállamok és az egyes gazdasági szektorok különböző mértékben felelősek az emisszióért. A 2018-as statisztikák szerint az unió szén-dioxid- kibocsátásának 43,5 százalékát a három legnagyobb szennyező, Németország, az Egyesült Királyság és Olaszország okozta. A volt szocialista országok ugyanakkor a közösség összes kibocsátásának csak egyötödéért felelnek, ennek több mint kétharmadát Lengyelország, Csehország és Románia együttesen okozta – mondta az államtitkár. Magyarországon az egy főre jutó éves szén-dioxid-kibocsátás 5,4 tonna, így az ország a közösség teljes kibocsátásának csak 1,4 százalékáért felelős – tette hozzá. Az államtitkár kitért arra, hogy Magyarországon a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez mintegy 50 ezer milliárd forintra van szükség, tehát a következő 30 évben a GDP 2-2,5 százalékát kell a környezetvédelmet segítő beruházásokba fektetni évente. Úgy fogalmazott: az uniós költségvetések ügyében résen kell lenni, mert a közvetlen uniós forráselosztásnak igazságtalan következményei szoktak lenni.

A Brüsszelben elosztott pénzügyi alapok esetében a szegényebb országok részesedése 5 százalék, miközben a népességük 20 százalékát teszi ki Európa lakosságának – mondta. Az államtitkár szerint nem egyszerű, de nem is lehetetlen úgy teljesíteni a klímavédelmi célokat, hogy közben továbbra is az európai átlag felett teljesítsen a magyar gazdaság. Az előző évről még nincsenek összesített adatok, de 2018-ban 4,9 százalékos GDP-növekedés mellett 0,7 százalékkal sikerült csökkenteni a hazai kibocsátást – közölte Schanda Tamás. Emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban a kormány elfogadta az első Éghajlatváltozási cselekvési tervet és az Éghajlatváltozás hatása a Kárpát-medencére című jelentést. Jóváhagyta a kormány a Nemzeti Energiastratégiát, a Nemzeti Energia- és Klímatervet, valamint elfogadta a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia alapelveit – tette hozzá. Magyarország vállalja, hogy az 1990-es értékhez képest 2030-ra legalább 40 százalékkal csökkenti a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátását. A megújuló energiaforrások jelenlegi 14 százalékos részarányát minimum 21 százalékra növeli az ország 2030-ra, és vállalja azt is, hogy az energiafelhasználás szintjét nem engedi a 2005-ös fölé – mondta Schanda Tamás. A Világítástechnikai Társaság XI. LED konferenciájának témája a fenntarthatóság és a környezettudatosság a világítástechnikában. Az Óbudai Egyetemen megrendezett kétnapos konferencián a világítástechnika legújabb eredményeinek ismertetése mellett a hazai tervezés és kivitelezés friss eredményeiről számolnak be a szakemberek.

Ajánlott tartalom

Hazai települések harca a klímaváltozással

Aszályok, árvizek, hőhullámok – a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségeket és következményeit a városokban és a vidéken élők egyaránt a bőrükön érzik.