Iszapömlés – WWF: szigorúbb szabályozás kell a katasztrófák elkerülése érdekében

A WWF Magyarország természetvédelmi szervezet arra kéri a magyar kormányt, hogy a 2011 januárjától esedékes magyar EU-elnökség fél éves időtartama során kezdeményezze egy európai szintű cselekvési terv kidolgozását a bányászati hulladékokról szóló EU-irányelv hatékony bevezetésére.

A WWF közleménye szerint a cselekvési tervnek tartalmaznia kell a bányászatból és a bányászati hulladékok elhelyezéséből származó veszélyzónák felmérését, elsősorban a lakosságra és a környezetre gyakorolt hatások szempontjait vizsgálva. Felül kell vizsgálni minden engedélyt, amely működő és üzemelés előtt álló kitermelés engedélyezésére szól, különös tekintettel a veszélyes anyagok elhelyezésére és azok kockázati besorolására.
A WWF a bányászati hulladékokról szóló irányelv biztonsági szempontból történő felülvizsgálatát kéri, szem előtt tartva a tározóterek gátjainak állapotát. A WWF szerint emellett az Európai Bizottságnak ellenőriznie kellene, hogy a vonatkozó irányelvet átültették-e a nemzeti jogrendbe, illetve hogy milyen fokon áll a törvényi szabályozás átültetése a gyakorlatba.

A múlt hét elején kiömlött vörösiszap kapcsán az aktuális probléma orvoslása mellett – a WWF szerint – most kell a megelőzésért is tenni. A WWF szerint a soron következő EU-elnökséget betöltő Magyarország felhasználhatja pozícióját arra, hogy előmozdítsa a nem megfelelően karbantartott és szabályozott bányászati hulladékok kezelésének ügyét.
A természetvédelmi szervezet azt írta: egy pénteken birtokába került és kiadott légi fotó azt bizonyítja, hogy a kolontári tározó fala már 2010 júniusában is szivárgott.
A WWF felszólítja az Európai Bizottságot és az uniós tagállamokat, hogy tegyenek sürgős intézkedéseket a magas kockázati szintű bányászati hulladékot tároló biztonságos kezelése érdekében Európában, különösen Kelet-Közép-Európában.

“A kolontári emberi és ökológiai katasztrófa világossá tette, hogy szükség van a bányászati hulladékokra vonatkozó jelenlegi szabályozás újraértékelésére, egyúttal ráirányítja a figyelmet arra, hogy mennyi időzített bomba ketyeg Közép- és Kelet-Európában” – idézték a közleményben Figeczky Gábort, a WWF Magyarország megbízott igazgatóját.
A közleményben a WWF azt írta: egy 2004-ben az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja által közzétett átfogó tanulmány szerint csak Magyarországon 260 kritikus hulladéktározó található, ezek közül 8 igen veszélyes. A kolontári vörösiszap-tározót szintén a kritikus helyek közt említi.

Ajánlott tartalom

Figyelem: Sok használt növényvédő gép tanúsító matricája lejárhatott a közelmúltban

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) figyelmezteti a növényvédő gépet üzemeltető termelőket, hogy a kötelező felülvizsgálati rendszer bevezetése óta már másodszor volt esedékes az 5 évnél idősebb gépek 3 évente kötelező műszaki felülvizsgálata. Ha egy permetezőgép nem felel meg az előírásoknak, a hatóság a munka beszüntetésére kötelezheti a gazdálkodót, valamint pénzbírságot is kiszabhat.