Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Környezetvédelem / Iszapömlés – Újabb vegyi elemzést ismertetett a Greenpeace Bécsben

Iszapömlés – Újabb vegyi elemzést ismertetett a Greenpeace Bécsben

Az arzén mellett legkevesebb három elem okozhat tartós környezeti és egészségügyi problémákat az Ajka térségében kiömlött vörösiszapból – közölte kedden az osztrák fővárosban a Greenpeace a felkérésükre készült vegyi elemzés újabb eredményeit ismertetve.

A környezetvédő szervezet Bécsben kiadott közleménye szerint a vörösiszap antimon-, nikkel- és kadmium-tartalma emberre, állatra és a környezetre nézve egyaránt “problematikus lehet”. A kritikus szennyeződést mindamellett az arzén okozta a Greenpeace nézete szerint. Közleményében a Greenpeace bírálta a magyar hatóságokat, mert – mint írták –  “eddig semmilyen elemzési eredményt nem tettek közzé”.
A bécsi Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (UBA) vizsgálata a “potenciálisan rákkeltő” besorolású antimonból 40 mg/kg értéket mutatott ki, a talajban megengedhető érték háromszorosát. Az allergén hatású nikkelből 270 mg/kg-ot mértek, szintén a talajban megengedett határérték feletti arányt. A 7 mg/kg-os kadmiumkoncentráció ugyan a határérték alatt van, de amúgy is kadmiummal terhelt, például műtrágyával kezelt talaj esetén gondot okozhat. A kadmium a szaporodásra káros és idegkárosító hatású is – mutattak rá.

Múlt pénteken az elemzés első adatai alapján a Greenpeace azt közölte, hogy a kolontári vörösiszap mérgezőbb a hivatalosan állítottnál. A Greenpeace pénteki budapesti sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy az arzén koncentrációja a vörösiszapra jellemző érték duplája a Kolontár térségében kedden vett mintában. Szegfalvi Zsolt, a szervezet igazgatója azt mondta: a településen, a vízelvezető árokból vett mintában az ivóvíz megengedett arzéntartalmának a 25-szeresét mérték.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) ezzel kapcsolatban az MTI-nek kijelentette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az ÁNTSZ méréseit tekinti autentikus és tudományos forrásnak. Az ÁNTSZ folyamatosan vizsgálja az ivóvíz minőségét, amely nem haladja meg a megengedett határértékeket – írta az OKF, megjegyezve, hogy a vízmintákat az ÁNTSZ munkatársai nem a vízelvezető árok vizéből veszik, hiszen az nem ivóvíz. A levegő és a talaj szennyezettségét illetően is folyamatosan méréseket végeznek, de eredmények csak később lesznek – tette hozzá az OKF pénteki közleményében.

Az MTA főtitkárának, a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) tudományos tanácsának elnökének keddi közlése szerint a vörösiszapban található legveszélyesebb elemek nem jutottak tíz centiméternél mélyebbre a talajban. Németh Tamás ismertetése szerint a kutatók a tározók felmérését végezték el, talajvizsgálatokat folytattak, valamint vízkémiai és levegőszennyezettségi paramétereket határoztak meg. Megerősítette az ÁNTSZ közlését, miszerint a vízkémiai szennyeződés határértéken belül van.

Ajánlott tartalom

Összefogás indult a tiszai szemét ellen

Vízügyi, civil és vállalati együttműködés segíti a Tisza hulladékmentesítését, az évről-évre tapasztalható, ám idén rekordméretű szennyezés felszámolása legalább négy hónapot vesz majd igénybe - jelentette ki a témában tartott keddi sajtóeseményen az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatója.