Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Környezetvédelem / Iszapömlés – A volt vezérigazgató szerint nem magas a vörösiszap pH-értéke

Iszapömlés – A volt vezérigazgató szerint nem magas a vörösiszap pH-értéke

Nem magas a vörösiszap pH-értéke, az iszaptározókban lévő folyadék a világon mindenütt az ajkaihoz hasonló, 13-as pH-értékű – mondta az ajkai timföldgyár korábbi vezérigazgatója hétfőn a Veszprémi Törvényszéken.

A vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőper tárgyalásán a bíróság tanúként hallgatta meg Baksa Györgyöt, aki 2002-ig volt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vezérigazgatója. A tanú 14 éven át volt a cég vezérigazgatója, akkor is, amikor a X. kazetta és az azt körülvevő vízzáró résfal tervezése és kivitelezése zajlott. A társaság egykori vezetője szerint a tározóban lévő folyadék 13-as pH-értékű volt, azaz literenként 3-4 gramm nátronlúgot tartalmazott, ami a világon mindenhol “szakmailag” elfogadott. Szabó Györgyi tanácsvezető bíró kérdésére válaszolva elmondta, hogy a tárózó tervezésében nem vett részt, a beruházásról nem a Mal, hanem az Alutröszt döntött. Akkori ismereteik szerint a tározók területén található kövér agyagos talaj megakadályozza a vöröriszaptérből bármilyen szennyeződés környezetbe jutását, és ezért megvédi a dunántúli karsztvízrendszert. Hozzátette: a X-es tározó helyét illetően nem merült fel kétség, az “logikusnak” tűnt.

A kilencvenes évek közepétől zajlott kivitelezésről részletes emléke nem volt, a területen sorban az ötödik ilyen építmény volt, a beruházás nem számított újdonságnak. A gát anyagát, az erőműi szürkesalakot rendszeresen bevizsgáltatták – mondta. Szerinte tervezői felügyelettel zajlott a több mint 200 ezer négyzetméter alapterületű objektum építése, a bíró azonban közölte vele, hogy a korábban meghallgatott tervezők szerint sem művezetés, sem hivatalos tervezői felügyelet nem volt. Az ügyész kérdésére elmondta: külön kivitelező cég nem volt, a “saját embereik” építették meg a tározót. A kazettában lévő folyadék mennyiségére nem volt hatósági vagy tervezői előírás, ez 2002-ig nem volt másfél méternél magasabb – mondta. Arról is beszélt, hogy a korábban használt IX-es tározónál problémát okozott az átszivárgás, a gát tövénél “buzgár” keletkezett, azaz feltört a víz. Úgy gondolták, hogy a tározó belső oldalánál nem volt egyenletes a vörösiszap betöltése, ezért keletkezett, de ezt a problémát később megoldották.

A tanút egész napos meghallgatása során a védők és a vádlottak is hosszan kérdezték a technológiai folyamatokról, a vörösiszap semlegesítéséről és elhelyezéséről. Azt mondta, a lúg és az agyag kölcsönhatásáról nincsen tudomása. Kiegészítő védművet vagy gátat a hasonló vörösiszap-tározók köré sehol nem építettek, példaként németországi és almásfüzitői létesítményeket említett – válaszolta. A Veszprémi Törvényszéken szeptember 24-én kezdődött a katasztrófa miatt többek között közveszélyokozás miatt indított büntetőper a timföldgyár vezetői, alkalmazottai, összesen 15 ember ellen. Mindannyian tagadták bűnösségüket. A tárgyalás kedden tanúk meghallgatásával folytatódik. A Mal Zrt. Ajka melletti X-es tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – az ügyben indult büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.

Ajánlott tartalom

Donald Trump lemondta dániai látogatását, mert nem adják el neki Grönlandot

Donald Trump amerikai elnök kedden éjjel Twitteren bejelentette, hogy lemondja dániai látogatását.