Kezdőlap / Tippek, tanácsok / Energiatakarékosság tippek / Ismerjük-e az alternatív energiákat?
Az Európai Bizottság azt szeretné, ha 2020-ra 20 százalékra emelkedne a megújuló energiaforrások aránya az EU-tagállamokban. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv azt a célt fogalmazta meg, hogy Magyarországon ez az arány 2013-ra 14 százalékra emelkedjen. Hogy ebben mennyire partner a lakosság, a Forsense 1000 fő megkérdezésével végzett közvélemény-kutatásából kiderül.

Ismerjük-e az alternatív energiákat?

Az Európai Bizottság azt szeretné, ha 2020-ra 20 százalékra emelkedne a megújuló energiaforrások aránya az EU-tagállamokban. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv azt a célt fogalmazta meg, hogy Magyarországon ez az arány 2013-ra 14 százalékra emelkedjen. Hogy ebben mennyire partner a lakosság, a Forsense 1000 fő megkérdezésével végzett közvélemény-kutatásából kiderül.

Ismerik az emberek az alternatív energiaforrásokat
A Forsense közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a magyar emberek jelentős része ismer alternatív energiaforrásokat vagy hallott ezekről. A válaszolók mindössze 18 százaléka nem tudott spontán megnevezni egyetlen típust sem. Az önállóan leggyakrabban említett illetve ismert energiaforrás a napelem volt (62 százalék), ezt követte a napkollektor (41 százalék), a hasonló arányban említett (34-35 százalék) szélturbina és geotermikus energia, míg a biomasszát az összes megkérdezett 16 százaléka említette. A fenti lehetőségek felsorolásával a válaszolók lényegesen nagyobb arányban, 70 százalék felett számoltak be az alternatív energiaforrások ismertségéről.diagramm 1
Fontosnak tartjuk, és sokan még áldoznánk is rá
A kérdezettek jelentős hányada fontosnak tartja hagyományostól eltérő energiaforrások terjesztését: a megkérdezettek 57 százaléka szerint nagyon fontos, míg 26 százalék szerint fontos az alternatív energiaforrás népszerűsítése. (A válaszolók mindössze 2 százaléka tartotta a kérdést lényegtelennek.)

Arra a kérdésre, hogy alkalmaznának-e alternatív forrásokat a háztartás energia szükségletének kielégítésére, a válaszok döntő többségben pozitívak voltak, csupán 13 százalék volt nemleges a 84 százalék igen mellett. A válaszolók 43 százaléka vágna bele biztosan vagy valószínűleg egy ilyen beruházásba, ami ismerve a lakosság erre a célra fordítható forrásait, illetve az ilyen típusú beruházások mai költségeit, meglepően magas arány. A kérdezettek valamivel több, mint a fele viszont valószínűleg illetve biztosan nem költene egy olyan beruházásra, mellyel háztartása részben alternatív energiaforrásra állna át (a teljesen elzárkózók aránya 34 százalék volt).

diagramm 2

Korcsoport szerinti bontásban megfigyelhető az is, hogy a fiatalok (18 és 35 év közöttiek) e téren is hajalmosabbak az innovatív szemléletre. Arra a beruházásra, amellyel a háztartás alternatív energiaforrásra állhatna át, a körükben az átlagnál nagyobb a pozitív válaszok aránya: 56 százalékban biztosan, illetve valószínűleg költenének egy ilyen invesztációra. Ez az arány a 35 és 54 év közöttieknél 49 százalék, míg az 55 év felettiek 31 százalék.

A lakóhely típusa is hatással van a véleményekre: a megyei jogú városokban 49 százalék, a falvakban 43 százalék, Budapesten 38 százalék azok aránya, akik valószínűleg, illetve biztosan költenének ilyen befektetésre. A fővárosban az alacsonyabb beruházó szándék minden bizonnyal a távfűtéses lakások és a társasházak magas számából adódik. A falvakban pedig annak köszönhető, hogy egyrészt a gáz mellett vagy helyett más fűtőanyaggal, elsősorban fával fűtenek, így kevésbé tűnik égetőnek az alternatív energia használata, másrészt pedig a háztartások alacsonyabb jövedelmi szintje is befolyásolja a véleményeket.

Mennyire alkalmasak otthonaink, hogy más energiaforráshoz nyúljunk?
A Forsense által végzett vizsgálatban a kérdezettek a 60 százaléka azt állította, hogy lakása alkalmas lenne arra, hogy alternatív energiaforrást alkalmazzon, míg 26 százaléka ennek ellenkezőjét mondta. A településtípus szerinti bontásnál megfigyelhető, hogy minél kisebb egy település, annál nagyobb azok aránya, akik alkalmasnak tartják lakásukat alternatív energiaforrás bevezetésére: míg például a fővárosban ez az arány 38, addig ugyanez a falvakban 70 százalék.
(Kimutatások szerint kivétel nélkül minden lakóépület alkalmassá tehető arra, hogy alternatív energiákat hasznosítson. Az alternatív energiaforrások – nap, szél, víz, biomassza – egy része, de legtöbb esetben mindegyike helyszíntől függetlenül rendelkezésre áll.)

Költségek és megtérülés
Az adatfelvételben a Forsense rákérdezett arra is, hogy mennyit tudnának áldozni egy alternatív energiaforrás beruházásra. Az összes megkérdezett 21 százaléka 1 millió forint alatt, 28 százaléka 1-2 millió forint között, míg 4 százaléka több mint 2 millió forintot tudna áldozni egy alternatív energiaforrás beruházásra, a válaszadók 47 százaléka nem tudott pontos összeget meghatározni.
Az adatfelvételéből kiderül, hogy a megkérdezettek szerint milyen költségekkel járna egy olyan beruházás, amellyel az otthoni energiaigény felét ki lehet elégíteni. A válaszolni tudók 10 százaléka egy millió forintnál kevesebbre tippelte, 30 százalékuk egy és két millió forintra, további 20 százalékuk kettő–három millió forintra becsülte, míg a kérdezettek 10 százaléka szerint egy ilyen beruházás akár négy millió forint felett is lehet.
Természetesen fontos kérdés az is, hogy mit gondolnak az emberek a beruházási költségek megtérülési idejéről. A kérdezettek 10 százaléka szerint egy ilyen takarékossági invesztáció 1-3 év alatt térül meg, 25 százalékuk szerint 1-6 év alatt lesz rentábilis a beruházás, 12 százalékuk 7-9 évre teszi ezt az időt, míg a kérdezettek legnagyobb része, 31 százaléka, azt gondolja, hogy egy ilyen fejlesztés több, mint 10 év alatt térül meg.

Pályázatok és pályázók
A Nemzeti Energiatakarékossági Program energiatakarékossági pályázatai a lakosság energiahatékonysági beruházásait, valamint a megújuló energiafelhasználás ösztönzését támogatják vissza nem térítendő támogatás, illetve kedvezményes hitel formájában. A fenn említett lehetőség ellenére a megkérdezettek legnagyobb része (34 százalék) azt gondolja, hogy a fejlesztésekhez való forrásokat önerőből kell előteremteni, ennél viszonylag kevesebben, 33 százalék mondta, hogy pályázati forrásokból is lehet gazdálkodni, míg a legkevesebben, 20 százalék a kedvezményes hitelt említette.

Ajánlott tartalom

Melyek a leghatékonyabb napelemek?

A kínai napelem gyártó, a Trina Solar bejelentette, hogy új, 24,58%-os hatékonysági rekordot ért el cellákra vetítve az n-típusú, monokristályos TOPCon technológia terén.