hirdetes
Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Iskolák energiahatékonysági felújítása hozzájárulhatna a gazdasági növekedéshez

Iskolák energiahatékonysági felújítása hozzájárulhatna a gazdasági növekedéshez

Az AAM Tanácsadó Zrt. által publikált átfogó tanulmány szerint a közeljövőben állami fenntartásúvá váló iskolák épületeinek részleges energiahatékonysági felújításával akár 0.3%-os pótlólagos gazdasági növekedés is elérhető lenne.

Egy ilyen fókuszú felújítási program kedvező hatásai fenntartható módon, megtérülő beruházásként jelentkeznének a nemzetgazdaságban, egyúttal hozzájárulnának a foglalkoztatás bővüléséhez és a költségvetés egyenlegének javításához is. A magyar közoktatás épületállománya energetikai értelemben (is) túlnyomórészt súlyosan elavult és leromlott állapotban van. Az iskolaépületek jellemzően sok nyílászáróval rendelkeznek, továbbá nagyrészt a korszerű épületenergetikai tervezési elvek megjelenése előtt épültek, ezért a legmagasabb fajlagos energiafelhasználású épületek közé tartoznak.A növekvő energiaköltségek mellett az iskolaépületek energetikai célú felújításával olyan hatékonyságjavulás érhető el, amely még hitelből megvalósítva is valóban megtérülő beruházást jelentene.Az AAM megítélése szerint a Magyar Növekedési Tervnek a cég által példaként vázolt reális, életképes és komplex pozitív hatású programok alapját volna szerencsés megteremtenie. A tanácsadócég javaslata szerint – közvetlen költségvetési fedezet hiányában – a program úgy lenne megvalósítható, ha az állam egyik hitelképes cége úgynevezett ESCO finanszírozási konstrukció segítségével, a nemzetközi pénzpiacokról felvett hitelből finanszírozná az iskolák felújítását. Az állami cégek hitelfelvétele nem növeli az államadóságot, a beruházások pedig emelnék az építőipari KKV-k megrendelés állományát, ezen keresztül a gazdasági teljesítményt. A hitelösszeg az eddig fűtésszámlákra fordított forrásokból 10-14 év alatt visszafizethető lenne.

Az iskolák állami kézbe kerülésével minden korábbinál elérhetőbb lenne egy átfogó felújítási program megvalósítása, hiszen így most egyetlen központi szereplő kezdeményezné és szervezné a beruházást, továbbá ugyancsak az államnál keletkezne az energiaköltség megtakarítás, valamint a járulékos adóbevétel is. Mindez a reálgazdaság élénkítése mellett a foglalkoztatásra és a költségvetés egyenlegére is pozitív hatást gyakorolna. Annak érdekében, hogy a fejlesztés jelentős rövidtávú kedvező hatásai érezhetőek legyenek, két év alatt legalább 3.9 millió négyzetméternyi épületállomány felújítását rögzíti a javaslat. Egy ilyen program számos szempontból lenne előnyős a magyargazdaság, társadalom és költségvetés számára is:
– az épületek energetikai célú felújítása az egyik leginkább élőmunka-intenzív fejlesztés, amely magas arányban igényli a képzelten munkaerőt is. Egy ilyen programnál garantált a foglalkoztatás növekedése és a magas magyar hozzáadott érték
– az iskolaépületek energetikai korszerűsítése a magyar építőipari középvállalkozásoknak adna munkalehetőséget, hiszen számukra is kezelhető méretű (50-150 m Ft) beruházási egységekről van szó. Ily módon a profit is az országban marad, megerősítve ezt, a foglalkoztatás szempontjából nagyon fontos vállalkozási szegmenset.

– a fejlesztés viszonylag kis importigénnyel megvalósítható. A szükséges építőanyagokból és szolgáltatásokból versenyképes hazai kínálat és szabad gyártókapacitás áll rendelkezésre.
– a felújítások hatására legalább 50%-os energiaköltség megtakarítás várható. Ez évi 5-15 mrd Ft közötti állami kiadáscsökkentést jelent (a felújítások előrehaladásával évről-évre többet).
– a program megvalósításával elérhető lenne a hazai iskolaépület állomány tekintélyes részének korszerűsítése két év alatt (2012 és 2013). A kedvező hatások már a megkezdés évétől jelentkeznének.
– a fejlesztés mindkét évében több mint 6 500 ember jutna közvetlenül munkához az építőiparban, míg a magas multiplikatív hatás miatt akár további 9 000 ember foglalkoztatása lenne megoldható az építőiparon kívül (építőanyag ipar, szállítás, kereskedelem, mérnöki munkák, finanszírozás, stb.).
– a költségvetés adóbevétele mindkét évben több mint 21 mrd Ft-tal növekedhetne csak a befolyó ÁFA-n keresztül. Továbbá csökkennének a szociális kiadások, növekednének a járulékbevételek. A második évtől pedig a költségvetés társasági adó és a személyi jövedelemadó bevétele is magasabb lehet.
– a növekvő építőipari rendelésállomány, növekvő gazdasági teljesítményhez vezet, amely megjelenik a GDP adatokban is,akár 0,3%-os pótlólagos növekményt generálva mindkét évben.

Ajánlott tartalom

Mennyibe kerül a napelem a tetőmre?

A címben is megjelölt mondat az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés a lakosság és a vállalkozások részéről, melyre ebben a cikkben igyekszünk megadni a választ.