Íme, egy ökofalu: Galgahévíz

A Budapesttől ötven kilométerre található Galgahévízi ökofalu az egyik legismertebb az országban.

A társadalmi, gazdasági és ökológiai szempontból fenntartható tervezett közösség célja, hogy az ott lakók ökológiai lábnyommal mérhető fogyasztási szokásai ne haladják meg azt a mértéket, amellyel már a következő generációk esélyeit rontanák. A Galgahévízi ökofalu egy szántóföldön létesült, Galgahévíz határában a Gödöllői Dombság erdei szélén és a Bika tó partján. A galgahévízi eltér a többi magyarországi ökofalutól, mert itt nem egy kihalt falut élesztettek újjá, hanem egy teljesen új települést hoztak létre. Egy lépésről lépésre megtervezett nagyrészt önellátó, a nagy rendszerektől független közösséget terveztek meg az alapítók. Az itt található házak kizárólag olyan helyi és bontott építőanyagokból készülnek, mint a szalmabála, a vályogtégla, a fa vagy a nádtető. A vályogfal csak kitöltő szerepet tölt be, a váz szerkezet illetve a teherhordó szerkezet a fa.

A galgahévízi ökofalu lakói felismerték, hogy gyökeres társadalmi megújulásra van szükség a környezetünkhöz való viszonyuk jobbá tételében és egy komplex fenntartható település modell kidolgozásába kezdtek teljes életterük fokozatos átformálása érdekében. Az OzoneTv csütörtöki Egyenlítő c. műsorának vendégei az ökofalu lakói Varga Eszter és Rönky Balázs számára nagyon fontos, hogy olyan életet éljenek, amely a jövő nemzedékeknek egy élhetőbb bolygót teremt, mind emberi, mind környezeti szempontból. Hisznek abban, hogy a változást ők maguk indíthatják el és teremthetnek harmonikus, békés, boldog életet családjuknak és tágabb környezetüknek is.

Az ökofalu része az 1992-ben alakult Galgafarm Szövetkezet. Fő feladata európai normák szerint ellenőrzött és minősített élelmiszeripari termékek előállítása. A vegyszerek teljes kizárásával, hagyományos technológiák felhasználásával gazdálkodnak és a feldolgozás során sem használnak tartósítószereket. Ezzel nemcsak magas minőségű élelmiszert biztosítanak a település lakói számára, hanem a vegyszerek kizárásával a környezet terhelése is a lehető legkisebb mértékűre csökken. A galgafarmon tönkölybúzát, őszibúzát és rozst termesztenek, illetve takarmányként kukoricát, zabot, valamint napraforgót. A földművelés és biogazdálkodás mellett, állattenyésztéssel is foglalkoznak. A farmon szarvasmarhát, mangalicát, kecskét, birkát, lovat és baromfit is tartanak. Vágópontjuk is van, a tejtermékeket és a húst helyben dolgozzák fel.

Ajánlott tartalom

Stílus és funkció – Antikolt térkövek a kerttervezésben

A kertek tervezése során a növények telepítésén van a legfőbb hangsúly, de a térkövek jól átgondolt alkalmazása is számtalan lehetőséget nyújthat. Olyan lehetőségeket rejtenek, amelyekkel megújíthatjuk kerti élettereink megjelenését, és egységes stílusban, új funkciókkal bővíthetjük a környezetet.