Kezdőlap / Technológiák / Épületek / Aktív ház / Íme a jövő aktív házai

Íme a jövő aktív házai

Város, amelyben az épületek protosejtekkel vannak kifestve, csaknem élő vegyi rendszerekkel, amelyek “érzik” a környezetet. Város, amelyben a házak az idő múlásával egyre szilárdabban állnak és alkalmazkodnak az éghajlat furcsaságaihoz.

Város, amelyben a falak felszívják a széndioxidot és karbonát ásvánnyá változtatják, ami jótékonyan hat az atmoszférára és magára az épületre. Rachel Armstrong, az University London College építész professzora ilyeneknek képzeli el a jövő városait. (Aiolus News) Az építész Living Architecture című könyvében a szintetikus biológiának az építészetben való alkalmazásáról irt a 2011-es japán földrengésből kiindulva. Számára ez a tragédia azt bizonyította, hogy az új technológiák ellenére csak nagyon korlátozott mértékben tudunk válaszolni a természet szélsőséges kihívásaira. A térség, szerinte tanterületté vált az építkezés új megközelítése számára, amelyben intelligensebben és a természet iránti nagyobb felelősséggel kell szerepet vállalnia.

A professzorasszony a Repubblica it.-nek fejtette ki elképzeléseit. „Az építészet másképpen tudna reagálni a környezeti kihívásokra, ha házaink, városaink néhány olyan dinamikai tulajdonsággal rendelkeznének, mint amilyenek az élő rendszereket jellemzik. Ennek érdekében azonban meg kell változtatni építkezési szokásainkat – mondta – Ma minden épületet azonos módon terveznek, építenek.” Ezek a környezet számára káros ipari folyamatok termékei. Elég arra gondolni,hogy az építőipar termeli a C02- kibocsátások 40 %-át, többet, mint a közlekedési szektor. Az acélnak és a cementnek nem kellene a fő építkezési anyagoknak lenniük. Majd felhívta a figyelmet arra, hogy egyes helyeken az integráció és a biológiai rendszerek között már valóság. Példa erre az indiai Cherrapunji, ahol a lakósok megtanulták úgy vezetni a kaucsukfa gyökereit, hogy azok 30 méteres, 50 ember súlyát elbíró hidakat tudnak képezni. Utat mutatott már az építészet néhány nagyja is, közöttük Antoni Gaudi,aki a Sagrada Família épitésekor hagyta az agyagot dolgozni, felvenni az eredeti formáját a gravitációs erő és anyaga kémiája szerint.

Közelebb a mához, a biomimikri / a természet inspirálta innováció/ nyilvánul meg Párizsban Patrick Blanc élő falaiban, ahol 150 különböző fajtához tartozó 15 ezer növény virít a Musée du Quai Branly-nál a járdától a teraszig. Armstrong úgy véli: a szakemberek kezdik megérteni, hogy a technológiának van néhány olyan tulajdonsága, mint az élő rendszereknek.Ennek a forradalomnak a katalizátora pedig a szintetikus biológia, a biológiai tudományok új ága. Előrehaladása tette lehetővé, hogy az alapvetően leíró tudományból olyan tudománnyá vált, amely képes elképzelni és megépíteni új, élő rendszereket. A szintetikus biológia elveit használva az építészetben, az épületek élő tárgyakká változnak, képesek dinamikus kapcsolatot létre hozni a környezettel, alkalmazkodnak az évszakokhoz, mint a parkok, a kertek.

A szintetikus biológia egyik megjelenési formája a protosejt. Itt olyan rendszerekről van szó, amelyeknek nincs DNS-ük, de képesek maguktól egyesülni. Ezek a rendszerek spontánul jönnek létre, amikor egy olajos anyag egyesül egy lúgos oldattal. A két elem együtteséből egy olyan valami jön létre, ami képes mozogni, érezni a környezetet és mikrostruktúrákat építeni. Az élő építészet híveinek célja polgárjogot adni ezeknek az anyagoknak az építészetben – magyarázta a professzorasszony. Az általa vázolt irányba indul egy velencei program. Mivel a protosejteknek működésükhöz olajos anyagra és vízre van szükségük, ez megoldhatja a város égető problémáját, ami abban áll,hogy a tengerszint emelkedése miatt arra kényszerülhet, hogy 30 cm-el emelje az épületeit. Csakhogy, ha ez az emelés nem párosul egyéb eljárással, a cölöpök is kiemelkednek a vízből, ki vannak téve a levegő bomlasztó hatásának. Az Európai Unió, amely szintén érdeklődik a protosejtes megoldás iránt, finanszíroz egy kutatási programot, amelynek feladata megállapítani, hogy ez a megoldás realizálható-e.

Armstrong és kollégái meg vannak győződve arról, hogy a protosejtek képesek olyan védőréteget képezni, amely megakadályozza a cölöp bomlását vagy elősegíti megkövesedését. Elég hozzá két vegyi reakció: a fénynek való ellenállás és a karbon fixálása, hogy a cseppek alkalmassá váljanak arra, hogy felhasználva a vízben lévő ásványokat és a feloldott szénsavhidridet, egy karbonát réteg befedje a cölöpöt. A protosejteket, egyébként, fel lehet használni házak külső szigetelésére is. Néhány cég már kutat is ez irányban azzal a reménnyel, hogy 5-10 év múlva az első “élő” festékek már kereskedelmi forgalomban lesznek. A protosejteken kívül az algák is nemsokára alkotó elemei lesznek különböző biotechnológiáknak. Más technológiák a biolumineszkáló baktériumokra alapoznak, amelyek helyettesíteni fogják külső és házi világításunk néhány elemét. Jelenleg a Philips-nél végeznek ilyen jellegű kutatásokat.

Ajánlott tartalom

“Modern skanzen” épül Szentendrén napelemekkel

A Solar Decathlon központi célja a napenergia, a megújuló energiák és az innovatív technológiák alkalmazásával összefüggő építészeti megoldások népszerűsítése az egyetemista csapatok által felépített pályaműveken keresztül.