Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Egy most nyilvánosságra hozott szakértői vélemény szerint a vörösiszap-katasztrófa elsőrendű oka a gát ridegtörése volt, ami a talaj tönkremenetele miatt következett be. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár szerint a tragédia a Magyar Alumínium (Mal) Zrt. tevékenységének következménye.
“A kiszakadt sarok környezetében a gáttest alatt közvetlenül megtalálható kövér agyag a szilárdságának nagy részét az eltelt évek során elvesztette, a lúgtartalmú folyadék ugyanis az agyagban kationcserét indukált. A merev gát kiterjedt hosszon ezen a gyenge szilárdságú altalajon feküdt” – közölte a Veszprém megyei Napló-online, Kertai István vízépítő mérnökre hivatkozva. A szakértő – aki Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár felkérésére vizsgálódott a helyszínen – emellett más okokat is megnevez. Semmi újat nem állít a szakértő – mondta az MTI-nek csütörtökön Illés Zoltán. Hozzátette: a talajtörés azonban a cég tevékenysége miatt következett be. Ezek a tározók nincsenek szigetelve, a technológiákat pedig a tulajdonosnak kellett felügyelni, az ő feladata megtenni a szükséges lépéseket – szögezte le az államtitkár, aki úgy fogalmazott: ma is fenntartja azt a gyanúját, miszerint a kiszakadt tízes tározót feltételezések szerint túltöltötték, ami miatt sokkal nagyobb nyomás nehezedett a falakra.
Az államtitkár szerint a több millió köbméter vörösiszap nagy valószínűséggel nem oszlott el egyenletesen a tízes tározótérben, a kiszakadt sarokba több folyadék, mint szilárd anyag kerülhetett. Nagyobb nyomás keletkezhetett, ami lefelé nyomta a tározó tartalmát a talajba – tette hozzá. Mivel a Malnál egyik tározó sincs alul szigetelve, átázott az altalaj, azután a talaj a talajon elcsúszott, talajtörés következett be – szögezte le az államtitkár, hozzátéve: mindezért a Mal tulajdonosai és a céget üzemeltetők a felelősek, hiszen a talajtörés a cég tevékenységének következménye. Az államtitkár véleménye szerint a Mal tulajdonosai nagy valószínűséggel nem akarták folytatni a cég tevékenységét 2011. február 28-a után, amikor is lejárt a környezetvédelmi engedélyük, hiszen 2010. október 4-ig – a katasztrófa időpontjáig – nem kértek újabb engedélyt a cég tevékenységének majdani folytatására. “Márpedig egy ilyen engedély kiadása a hatóságok részéről minimum fél-egy év. Az addig keletkező vörösiszapot pedig az egyetlen lehetséges helyre, a tízes kazettába helyezték el. Ugyanakkor egy újabb tározótér megépítése legalább másfél-két évet vesz igénybe, már pedig 2010. október 4-ig ezt nem kezdték el” – állapította meg Illés Zoltán. A talaj átnedvesedése és a tározó túltöltése együtt okozhatta 2010 októberében a katasztrófát, ami nem természeti jelenség, hanem a Mal tevékenységéből származik, ezért a felelős csakis a tulajdonos és az üzemeltető lehet – összegezte az államtitkár.
