A Vénusz-szindróma
A Vénusz bolygóval történt fenomén joggal adhat okot arra, hogy tartsunk az üvegház-hatástól. A Vénusz ugyanis nem mindig rendelkezett ilyen szélsőséges éghajlattal. A megrekedt üvegház-hatást előidéző gázok azonban egyre nagyobb mértékben kerültek a bolygó légterébe, melynek okán felszínén 460°C körüli hőmérsékletek kezdtek uralkodni, és ettől lett az a tüzes pokol, mint aminek ismerjük. Földünkre igen könnyen várhat ugyanez a sors.

Tengerszint emelkedése
A jelenlegi kimutatások szerint, ha továbbra is ennyi szén-dioxid kerül a levegőbe, a grönlandi és a nyugat-antarktiszi jégtakarók teljesen el fognak olvadni. Ez annyit jelent, hogy az elkövetkezendő generációknak mintegy legalább 20 méterrel magasabb tengerszinttel kell megbirkózniuk.

Kihalnak az óceánok
A szén-dioxid kibocsátás növekedésével az oxigéntermelő tengereink és óceánjaink előbb-utóbb nem tudnak majd lépést tartani. A tengerek és óceánok gazdag ökoszisztémái nélkül pedig ezek a vizek kihalt övezetekké válnak, és ez egyre csak terjedne, és évezredekig is eltartana.

Korallfakulás és a tengeri növényzet kihalása
A tengeri ökoszisztémák elpusztulásával nem csak a táplálékláncnak ártunk, de a tengerek és óceánok szénraktározó képessége is csökken. A felmérések szerint már így is nagy mértékekben mutatkozik a korallfakulás, sőt a korallzátonyok ritkulása is. Ennek eredményeképpen a tengerek oxigénszintje lecsökken, csak úgy, mint szén-dioxid megkötő képessége.

Elsivatagosodás
Tudósok szerint a sarki és trópusi éghajlati övek közötti területeken maradandó elsivatagosodás következhet be. Az egyre csökkenő csapadékmennyiség és az egyre csak magasabb nyári hőhullámoknak köszönhetően a Föld szárazföldjeinek jelentős hányada válna közel lakhatatlanná évszázadokon át. Az ok természetesen megint csak az üvegház-hatásban keresendő, hiszen mi is láthatjuk már jeleit az ingadozó és egyre szélsőségesebb időjárási viszonyoknak szerte a világon.

Állatfajok kihalása
Ez nem érhet meglepetésként senkit sem, hiszen sajnos nap mint nap lehet arról hallani, hogy egy-egy állatfaj veszélyeztetetté vált, vagy netán ki is halt. A szakértők szerint jelenleg a globális felmelegedés felelős a legnagyobb mértékben a Földet benépesítő állatok kihalásáért, és ha ezt az irányvonalat nem sikerül megfékeznünk, hamarosan szemtanúi lehetünk az állatok tömeges kipusztulásának.

Felszabadul a sarkvidéki metán
Az Északi- és Déli-sark területein nagy mennyiségű metán rejtőzik a jégpáncél alatt, azonban ahogy ezek a jégrétegek egyre csak olvadnak, ez a gáz is egyre inkább a levegőbe jut. A metán a szén-dioxiddal együtt csak még jobban erősíti az üveghát-hatást, ami a földfelszíni hőmérséklet jelentős növekedéséhez vezet.

Mindent elsöprő viharok
Ahogy erre már egy előző cikkünkben is rámutattunk, Földünkön könnyen dúlhatnak rendszeresen eget rengető viharok. A kutatók más, ebbe a csillagrendszerbe tartozó bolygók esetében is megfigyeltek hatalmas, mindent viharokat, melyekből már mi is kaphattunk ízelítőt: elég csak a Katrina hurrikánra, vagy a Japánon végigsöprő cunamira gondolni.

Járványok
Ahogy bolygónk egyre jobban felmelegszik, a trópusi járványokat terjesztő rovarok is egyre jobban elszaporodnak a Földön. Szakértők szerint a maláriát is azért nem sikerült teljes mértékben megfékezni, mert a globális felmelegedés kellő táptalajt nyújt neki a világ egyre melegebb éghajlatú pontjain.

Megfékezhetetlen erdőtüzek
A hőmérséklet folyamatos emelkedése, az egyre hosszabb nyarak, az erdőirtások és a táplálékláncban keletkező egyensúlytalanság miatt könnyen lehet, hogy az erdőtüzek hatalmas veszélyt fognak képezni. Már Afrika és Ausztrália területein tapasztalhattunk pusztító tűzvészt, és a szárazság terjedésével és a csapadékmennyiség csökkenésével számíthatunk arra, hogy más országokban is felüti majd a fejét a jelenség.