Hyundai Blue2

Ha valaki vezető szerepre tör egy piaci szegmensben, jól teszi, ha még azelőtt nekilát, mielőtt maga a piac kialakulna. A tanulmány Hyundai Blue2 pontosan erről szól.

Miközben villanyautót ma már gyakorlatilag bármelyik gyártó képes építeni, a hidrogénnel működő üzemanyagcella csupán néhány márkánál szerepel – és ott is csak ’a távoli jövő technológiái’ címszó alatt. Az okok a magas költségekben, a cseppfolyós hidrogén tárolásához szükséges, bonyolult technológiai feltételekben, no meg a lassú megtérülésben keresendők. Mert bár hosszú távon nem nagyon van más lehetősége az autóiparnak, mint hogy keblére ölelje a nagy energiatartalmú anyagból, fordított elektrolízis útján elektromos áramot nyerő technológiát, a hangsúly a hosszú távon van. Hiába áll ugyanis rendelkezésre korlátlan mennyiségben a hidrogén, kötött formájából csak igen energiaigényes folyamatok nyomán nyerhető ki – ez pedig ma még gazdaságtalanná teszi a hidrogén üzemű járműveket. A jövőben persze a megújuló energiaforrásokkal termelt hidrogénnel függetleníthetnénk a Föld gazdaságait a rohamosan apadó kőolaj-készletektől, de optimista számítások szerint is évek, talán évtizedek telnek el addig, amíg a hidrogénnel hajtott autó jövedelmező vállalkozássá válhat.


Ehhez képest a Hyundai új tanulmányautója úgy néz ki, mint ami már holnap készen áll a sorozatgyártásra. Egyszerű vonalai jól leplezik kifinomult aerodinamikáját, talán csak a teljesen lefóliázott ablakok, a sejtelmes, kék fényű fényszórók és a tükrök hiánya árulkodik arról, hogy koncepcióról van szó. No meg a vadonatúj formanyelv: a Hyundai környezetvédelmi kezdeményezéséről, a Blue Drive-ról, valamint a H2 vegyjelről elnevezett autó máris túllép a márka épp csak bevezetett, folyékony szobrászat formanyelvén, és azt a „keresztezett áramlat” elnevezésű filozófiával váltja le – illetve váltaná, ha nem volna ez még túl korai. Így viszont éppen a túlontúl előre mutató dizájn árulja el, hogy még korai lenne hidrogén-hajtású Hyundairól álmodozni.


Az utastérben alkalmazott megoldások kevésbé távlatiak: a műszerfali érintőképernyő ütés- és karcálló üvege az okostelefonok áldásos hozománya, a fejtámlákba DVD-képernyők helyett kiemelhető táblaszámítógépeket építettek be, a kezelőszerveket egy központi érintőegér helyettesíti, az üléseket antibakteriális bőrrel kárpitozták. Az igazi attrakció persze a hajtáslánc, amellyel kapcsolatban nem sok részlettel kényeztet a gyártó: a rendszer teljesítménye 90 kW, átlagfogyasztása pedig (benzinüzemre átszámítva) csupán 2,86 liter száz kilométeren. Ahogy mondani szokás, részletesebb információkkal a piaci bevezetéshez közeledve szolgál majd a gyár – ami ebben az esetben a szokásosnál jobban is elhúzódhat.

Ajánlott tartalom

Februárban megcsappant az elektromos autók eladása

Februárban 10,1 százalékkal nőtt éves összevetésben a forgalomba helyezett új autók száma az Európai Unióban. A legnépszerűbb választás továbbra is a benzinüzemű kivitel volt, a második legnépszerűbb pedig a hibrid-benzines. Az akkumulátoros elektromos autók részesedése februárban nem változott az egy évvel korábbihoz képest, elmaradt viszont a tavalyi átlagtól.

Nincs hozzászólás

  1. peti19870621

    Válhat. Ha minden előállító egységet az autó részeként építjük meg. Úgymint a elektromosságot termelő solar cellák, s csapadék elvezető barázdák a jármű felső burkoló lemezein, kerekeik agyában generátorok foglalnak helyet; – s e nem utolsó sorban a disel s a benzin üzemű motorokat is megtarthatják – persze egy kis kiegészítéssel – a víz elektrolízisét egy tartályban végzik, melyhez az energiát a fentebb említett módokon a jelenlegi akkumulátorok eggyel nagyobb kapacitású testvérében gyűjtenek össze. Így a hidrogén mindig készen állhat a fuldoklóan magas olaj s benzin árak tömkelegével szemben. A hidrogént, mint bizonyított tény, hogy gáz halmaz állapotú anyag, s az sem utolsó tény hogy a benzinnél jobb hatásfokon ég el. Mind ez a robbanótérben változatlanul lefolyik, víz hozzáadása vagy annak a keveréke nélkül is, attól függően mely motor mely arányokban képes fogadni azt.
    Arról nem is beszélve, hogy a kipufogó gáz változatlanul víz páraként “szennyezi” majd a nagyvárosok levegőjét, nagy köd foszlányokat okozva ez által, míg a körforgás újra ki nem alakul, hál’ a folyadék elvezető barázdák nagy sikerének.. ^^”
    2011 (C) FBRI
    – Mint egy szökőkút megforgató folyamata befektet mesterséges energia nélkül; – nem unalmas ez az ember az biztos 😀