Hová tűnnek a fecskéink?

A néphit egyenesen Isten áldásának tartja, ha valahol fecske fészkel. Magyarországon fogynak a fecskék, mert egyre kevesebb helyen tudnak fészkelni, alig találnak sarat, és egyik táplálékukat, a szúnyogokat is kiirtjuk előlük. Pedig megéri vigyázni rájuk, mert kordában tartanák a délről terjeszkedő veszélyes vérszívókat.

Drámaian csökken három magyarországi fecskefaj állománya, írta 2010-ben, a fecskék védelmének évében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a füsti fecskéről, a molnárfecskéről és a ritkább partifecskéről.

Az MME Monitoring Központja által koordinált országos adatgyűjtő program eredményei lehangoló képet adtak. 1999 és 2009 között a molnárfecskék populációja 65 százalékkal, a füsti fecskéké 44 százalékkal, a partifecskéké 30 százalékkal csökkent Magyarországon, és ez azóta is folytatódik. Mi okozza a hanyatlást?

Amikor még minden rendben volt

A két hazai települési fecske, a füsti és a molnárfecske rendkívül érdekesen viselkedik fészkelés szempontjából is – mondta az Origónak Orbán Zoltán ornitológus, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője.

A madarak sárból, esőtől védett helyekre építik fészküket, eredetileg a fülkékkel, párkányokkal tarkított függőleges sziklafalakra specializálódva. Éppen ezért a két fecskefaj nagyjából 1500-2000 éve csak a hegyvidékeken élt a Kárpát-medencében, azonban a mai Magyarország sík- és dombvidékéről valószínűleg jórészt hiányozott, még a honfoglalás időszakában is. Errefelé a folyók szakadó partfalaiban fészkelő, a síkvidéki körülményekhez alkalmazkodott partifecskék éltek a fecskefajok közül.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Pécs európai küldetési címkét kapott a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért

A klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó uniós program keretében 23 város, köztük Pécs kapta meg az európai küldetési címkét a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért - közölte az Európai Bizottság csütörtökön.